Első alkalommal végzett felülvizsgálatot hazánkkal kapcsolatosan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, melynek során a szakértők a kormányzati jelentés mellett a civil szervezetek jelentéseit is megkapták. „Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a fogyatékosság ügye a felülvizsgálat során megfelelően érvényesülhessen, és minél több sürgető problémára derüljön fény" – mondta el a Közelképnek Balogh Fruzsina, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) sajtóreferense és hozzátette, hogy a vizsgálat során kiemelt szerepet kapott, hogy hazánk elsők között ratifikálta a Fogyatékossággal Élők Jogairól szóló ENSZ konvenciót és a hozzátartozó Kiegészítő Nyilatkozatot, „ám a hazai jogszabályi környezet számos ponton még mindig nem felel meg az egyezménynek".
Hazánkban jelenleg 80 ezer értelmi fogyatékos, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, autista és idős ember él gondnokság alatt. A Bajnai-kormány idején elfogadott új Polgári Törvénykönyv megszüntette volna a gondnokság intézményét és a támogatott döntéshozatalt léptette volna a helyére, azonban az elvben 2010 májusában hatályba lépő rendelkezéseket az Alkotmánybíróság a felkészülési idő rövidségére hivatkozva megszüntette. Az új alkotmányban ugyanakkor előrelépés történt, az alaptörvény ugyanis már nem tiltja, hanem bírói döntéshez köti a választójog megadását a gondokság alatt lévő személyek esetében. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelentése javaslatként fogalmazza meg, hogy Magyarország törölje el a kizáró gondnokságot és az általános korlátozást, valamint vezessen be jogi alternatívát, amely nem korlátozza az egyén cselekvőképességét, mint amilyen a támogatott döntéshozatal. Jelenleg annyi bizonyos, hogy a kormány szeptember 30-ai határidővel készíti el a Polgári Törvénykönyv új tervezetét.
A jelentés felhívta a figyelmet a hazánkban mintegy 24 ezer embernek otthont adó nagy létszámú bentlakásos intézmények átalakításának szükségességére, alternatív lakhatási formák megteremtésére is. A civil szervezetek évek óta azért küzdenek, hogy megszülessen egy átfogó stratégia ezen intézmények felszámolására, amelynek eredményeképpen a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI) idén nyilvánosságra hozta a Kitagolási Stratégiát. A stratégia pozitívuma, hogy megjelenik benne az önálló életet biztosító támogatott lakhatás lehetősége, ám a kezdeményezés szépséghibájaként felróható, hogy közel 40 éves folyamatban gondolkodik.
Az Emberi Jogi Tanács szerint Magyarország halasztást nem tűrő feladatainak sorába tartozik továbbá az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) modernizálása, amelynek működését az Európa Tanács kínzás megelőzésére létrehozott bizottsága (CPT) mellett a Magyar Helsinki Bizottság és a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) is hosszú ideje kritizál. A kormány ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a CPT elvárásaival összhangban átalakítja az intézetet, hogy az IMEI-ben a büntetés és szankciók helyett a gyógyításra helyezzék a hangsúlyt.
A huszonkét oldalas jelentésben az áttekintett témák sokasága és súlyossága miatt a fogyatékosság ügye kissé háttérbe szorult. „Ez a fajta mellőzöttség nemcsak az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálatra igaz – általánosságban tapasztalható, hogy a fogyatékos emberek jogai, még inkább az értelmi fogyatékos emberek jogai gyakran háttérbe szorulnak. Ezért is tartjuk jó lehetőségnek az ilyen jellegű nemzetközi lépéseket" – tette hozzá Balogh Fruzsina.
