Alapító okirat - alapítvány

ALAPÍTÓ OKIRAT

(Dőlt betű - közhasznú alapítvány esetén)

A jelen Alapító Okirat I. pontjában megnevezett Alapító a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A-74/F §-ai, valamint a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései alapján az alábbi jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú szervezetnek minősülő, közhasznú tevékenység kifejtésére létrejövő alapítványt hoz létre:

Lehet-e fellebbezni alapítvány létrejövetele ellen?

Ha a bejegyzés törvénysértő vagy nem felel meg a bejegyzési feltételeknek fellebbezést nyújthat be az ebben érdekelt fél. Jellemzően az ügyészség, mert az alapító, ha bejegyezték az alapítványát, akkor nem szokott a saját kérelmének teljesítése ellen fellebbezni. A jogerős végzés kézhezvételétől számítva 15 nap áll rendelkezésre, hogy az érintettek azzal szemben fellebbezéssel éljenek.

Székhelynyilatkozat egyesületek, alapítványok részére

Alulírott ___________________________ (lakcím: __________________________) mint tulajdonos a mai napon hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy a ____________________ Egyesület/Alapítvány* a __________________________ szám alatti ingatlanomban székhelyet létesítsen, az ingatlant központi ügyviteli helyeként használja és székhelyeként hivatalos irataiban megjelölje. Az Egyesület/Alapítvány* az ingatlant szívességi használat/ bérlet* jogcímén használja.

Nyilatkozat - kuratóriumi tag

(Megjegyzés: Dőlt betű – közhasznú szervezet esetén)

Alulírott _________________________ (_____________________________ szám alatti lakos) mint a _____________________________________ Alapítvány (székhelye: ________________________) Kuratóriumának tagja ezennel kijelentem, hogy az alapító felkérését a kuratóriumi tag tisztség, a bankszámla feletti rendelkezési jog, valamint a törvényes képviselői tisztség betöltésére elfogadom.

Milyen adatokat kérhet a KSH?

A KSH az adatgyűjtési feladatai során a civil szervezeteknek évente egyszer adatlapot küld, amelynek kitöltése kötelező. Az adatlap sorai az évek során sokat egyszerűsödtek és már nem is minden civil szervezetnek küldik meg. Aki viszont kap ilyen adatlapot, az küldje vissza, mert egyrészt szabálysértést követ el, ha nem szolgáltat adatot, másrészt időnként néhány pályáztató kéri a beküldés igazolását is.

Hogyan regisztrál a szervezet az Ügyfélkapura?

Az adószám kiadását követő 8 napon belül a szervezet képviselőjének vagy meghatalmazottjának (ez a meghatalmazott most jellemzően a könyvelő lesz) regisztráltatnia kell magát a központi elektronikus szolgáltató rendszer, vagyis az Ügyfélkapu használatához. Ezt ideiglenesen a magyarorszag.hu weboldalon lehet megtenni, majd ezt követően 30 napon belül az okmányirodában is meg kell ismételni.

Aláírási címpéldány — mi az?

Az aláírási címpéldány a szervezetet képviselő tisztségviselők aláírás képének azonosítására szolgál. Ez egy fontos biztosíték arra, hogy más ne járhasson el a szervezet képviseletében, ne vállalhasson a szervezet nevében kötelezettségeket, mint akit a szervezet ezzel személy szerint megbíz.

Az alapítvány adószámának megkérése hogyan történik?

Az alapítványokra és az egyesületekre (társadalmi szervezetek)re is vonatkozik az a szabály, hogy adóköteles tevékenységet csak adószám birtokában végezhetnek. Mivel az adó és járulékkal kapcsolatos kifizetések, a bevallási kötelezettségek teljesítése adószám nélkül nem lehetséges, a nyilvántartásba vétel után adószámot kell kérni.
Figyelem, a megadott nyomtatványszámok elején a 09 a tárgyévet (2009) jelöli, a nyomtatványszámok változhatnak. Az aktuális nyomtatványszámok az APEH honlapján tekinthetők meg!

Mi történik az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelmének benyújtása után?

A bíróság a beérkezett kérelmet és mellékleteit megvizsgálja, hogy azok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. Minden döntését végzésben közli az érintettekkel. A végzést az alapítónak, ügyvédi közreműködés esetén az ügyvédnek küldi meg.

Az alapító okirat – mit kell róla tudni?

nonprofit.hu

Az alapító okirat egy írásbeli egyoldalú nyilatkozat, amelyben az alapító létrehozza az alapítványt.

Mindig okirat, tehát szóban nem lehet alapítványt létrehozni.Az alapító okirat tartalmát részletesen egyik jogszabály sem sorolja fel tételesen, de a jogszabályokból "ki lehet olvasni", hogy melyek az alapító okirat kötelező illetve lehetséges tartalmi elemei.