A terézvárosi képviselő-testület április 28-i ülésén született határozata alapján önkormányzat közpénzen alkotóházat működtetne a Tűzraktér Független Kulturális Központ és Alkotóház helyén. Az Önkormányzat reményei szerint a Tűzraktérnek távoznia kell. A kerületi önkormányzat üzemeltetésbe adja az ingatlant Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zrt.-nek, mely jelenleg az Eötvös10 kulturális színteret üzemelteti. Az erre vonatkozó indítványt Simonffy Márta alpolgármester nyújtotta be, a képviselők csak az ülésen kapták kézhez.A Pro Urbe Budapest díjjal kitüntetett intézmény így folytatni tudta volna eddigi kulturális tevékenységét, az önkormányzat pedig a kulturális nyereségen és az ingatlan sorsának megnyugtató rendezésén túl konkrét anyagi bevételt is szerzett volna, 5 év alatt negyed milliárd forinttal gyarapította volna a Terézvárosi Önkormányzatot. A logika és értelem szabályait követve ezmindkét fél számára megfelelő megoldás. A történet itt nyugvópontra juthatott volna, minden tekintetben tisztázott körülmények között, ahol mindenki nyertesként jön ki. Ám nem ez történt.
Az önkormányzat egyszeri egyeztetés után nem folytatta a tárgyalásokat a Tűzaktérrel, miközben a megegyezési szándék látszatát fenntartotta. Telefonon folyamatos visszahívást és visszajelzést ígérgetett, ám semmilyen módon nem reagált a tárgyalásokra.
Az Önkormányzat hátsó szándéka csak akkor vált egyértelművé, amikor a testületi ülésen az egyeztetés nélküli, tökéletesen előkészítetlen, sem gazdasági sem kulturális terveket nem tartalmazó előterjesztés benyújtásra került.
A testületi ülésen többször, egyértelműen feltett lényegi kérdések teljes mértékben megválaszolatlanok maradtak. Miért vállalja az önkormányzat egy intézmény saját költségvetésből való fenntartását, a jelenlegi szűkös anyagi helyzetben, ha van olyan elismert szervezet, aki 1,5 millió forintos bérleti díjat fizetne, és amely jelenleg is a helyszínen működik, méghozzá sikeresen? Hogyan lett pénz az intézmény üzemeltetésére és az ingatlan karbantartására, ha egy hónapja még pénzhiánnyal indokolt pályázatot írtak ki? Volt hogy életveszélyesként aposztorfálták az épületet (ezt később ők maguk is elvetették), ezek után hova tűnt a műemléképület felújításának igénye? Milyen formában kívánja működtetni a Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zrt. az alkotóházat ilyen irányú tapasztalatok, kulturális koncepció és mindennemű gazdasági terv hiányában? Miért utasították el indoklás nélkül a Tűzraktér ajánlatát?
Hassay Zsófia polgármester kijelentette, hogy a fenti kérdésekre nem tudja a választ, azokat nem áll módjában megválaszolni sem neki sem az előterjesztő Simonnfy Mártának. A helyszínen jelenlevő alkotók átadták petíciójukat az Önkormányzatnak, melyből néhány mondatot idézünk:
„Minden olyan kezdeményezést, amely az alapítvány és az alkotóház szétválasztására irányul erkölcsileg és szakmailag is elutasítunk. Kérjük a Tisztelt Képviselőket, hogy ilyen célzatú előterjesztéshez, amely az eddigi alkotómunka teljes ellehetetlenítéshez vezet, ne adják szavazatukat!"
A képviselők ezután 12 igen 3 nem szavazattal elfogadták Simonffy Márta alpolgármester javaslatát. Annak ellenére hogy összes, egykor felsorolt érv, mely a Tűzraktér bezárását volt hivatott alátámasztani, sorra megdőlt.
A döntés egyértelműen azt jelenti, hogy Terézváros vezetése a szakmaiság és a gazdasági racionalitás helyett irracionális személyes indulatoknak engedett. Mindezt a tények tudatos elferdítésével, mantraként ismételgetett valótlanságokkal próbálta indokolni. Az Alapítvány a jó hírnév megsértése okán fontolóra veszi, hogy pert indít Simonffy Márta ellen.
Nem tudjuk, mit szólnak a Terézvárosi polgárok ahhoz, hogy nagyságrendileg évi 30-40 millió forint közpénzbe fog az a bizonytalan formában megvalósuló alkotóház kerülni, amely színvonalasan működhetne és évi 18 millió forint bevételt hozhatna Tűzraktérként. Nem tudjuk, hogy az előterjesztésben szereplő számok alapján, mely művészek engedhetik meg a 2.000 Ft/nm-es bérleti díjat. Érthetetlen, hogy miközben Szőcs Géza kulturális államtitkár, aki elismerését fejezte ki a Tűzraktér munkája iránt és ellentétként egy nagy minősíthetetlen semminek nevezte éppen a Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zrt által működtetett Eötvös 10-et, mégis az azt vezető Bökönyi Anikó kezelésbe adják az ingatlant. Terveik szerint a benne működő alkotókat mintegy adható-vehető módon, szívesen átveszik.
Tényleg nincs szükség észérvekre? Tényleg lehet úgy dönteni, hogy a legalapvetőbb kérdések megválaszolatlanok? És tényleg vannak szabad tízmilliók is arra, hogy megszüntessünk példamutató civil kezdeményezéseket?
Hiszünk benne: a történet nem így ér véget!
