Szülőknek és fiataloknak egyelőre angol hanggal:

10 perces CEOP videó 14-18 év közötti fiataloknak/ról magyar felirattal arról, hogy milyen következményekkel járhat egy átgondolatlanul feltöltött fénykép! Egy lány a barátjának elküld mobilon néhány mezítelen fotót magáról, a barátja büszkén továbbítja barátjának, aki felrakja a netre. Másnap mindenki a lányt gúnyolja...

Mikor beszélünk közvetlen hátrányos megkülönböztetésről?

Ha valakit, vagy valamely csoportot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben felsorolt tulajdonságai miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A törvény 20 olyan tulajdonságot sorol fel, melyek az egyéb feltételek megléte esetén megalapozhatják a hatóság eljárását.

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult egy vidéki kábeltévé volt műsorvezetője azzal a panasszal, hogy a főnöke melegnek hitte, és ezért állandó zaklatásban volt része a munkahelyén, végül a képernyőről is letiltották. A hatóság igazat adott neki, és egymillió forintos bírságot szabott ki a tévére. A döntést a tévé megtámadta a bíróságon.

Index - Munk Veronika - 2010. október 19.

Kivételesen brutális családon belüli bántalmazás esetről számolt be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség múlt héten. Egy szülőpár a nagypapával kiegészülve évekig verte és gyakran megerőszakolta négy kisfiát, kutyát öltek előttük, fajtalankodásra kényszerítették őket az állatokkal. A különösen tragikus, de nem szokványos eset után orvosokat, gyermekvédelmi szakembereket és szakértőket kérdeztünk, hogy egy ilyen bántalmazás miért nem tűnt fel korábban valakinek. A bürokratikus gyermekvédelmi rendszer, a szakemberek tudatlansága és a politika érdektelensége áll a háttérben.

(a folytatás a címre kattintva érhető el)

---

Dr. Martossy György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyészség szóvivője október 8-án jelentette be [1], hogy a vádlottak mindhárman (az anya, az apa és az apa apja) évek óta rendszeresen bántalmazták a házaspár négy kisfiát, akik 10, 9, 8 és 4 évesek voltak akkor, amikor 2008-ban fény derült a durva erőszakra.

A gyerekeknek hetente többször végig kellett nézniük szüleik szexuális játékait és aktusait, veréssel arra kényszerítették őket, hogy – mind az apa, mind az anya örömére – ebben részt is vegyenek. Az apa egy alkalommal a gyerekek szeme láttára felakasztotta a kutyát a nyakára tekert kötéllel, az állatot 5-6 percig hagyta szenvedni, míg egy késsel elvágta a torkát. Az állatot a gyerekek szeme láttára feldarabolta és elásta, írta az esetről a Boon.hu. [2] Mindhárom vádlott valamennyi gyerek nemi szervét szexuálisan izgatta, apjuk és nagyapjuk a tiltakozó, síró, fájdalomra panaszkodó kisfiúkkal análisan és orálisan is közösült. A gyerekeknek egymással és a család kutyájával is szexuális játékokat kellett játszaniuk.

hirdetés

Tornaórán vették észre

Martossy az Indexnek azt mondta, a 10 éves kisfiú véraláfutásaira a tanár figyelt fel testnevelésórán. Akkor a gyerek azt mondta, azért verte meg az apukája, mert rosszul viselkedett. „A szülők súlyos bűntudatot keltettek a gyerekekben, akik azt gondolták, azért bántják őket, mert rosszak" – fogalmazott. Az iskola kihívta a védőnőt, aki megállapította a verést, és értesítették a gyermekjóléti szolgálatot.

A magyar gyermekvédelmi törvény kimondja, hogy mindenki, aki gyermekbántalmazás jut a tudomására, értesítenie kell a gyermekjóléti szolgálatot, ami koordinációs feladatokat ellátó szervezet – mondja Gyurkó Szilvia gyerekvédelemmel és családon belüli erőszakkal foglalkozó kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa. A szolgálat feladata, hogy feltárja a gyerek helyzetét: veszélyeztetett-e, ha igen, miért, illetve támogassa, gondozza a családot, és szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét. Ezen kívül szintén feladata, hogy szükség esetén továbbítsa a jelzést a hatóságoknak, például a gyámügynek vagy a rendőrségnek.

Ebben a konkrét esetben a gyermekjóléti szolgálat első körben csupán felszólította a szülőket, hagyják abba a gyerekek verését. Mivel a szóvivő nem árulta el, hogy melyik BAZ megyei kistelepülésen történt az eset, nem tudtunk utána járni, miért döntött úgy a gyermekvédelmi szakember, hogy elég a figyelmeztetés. Nem indította el a gyerekek védelembe vételének eljárását sem. A szülők figyelmeztetése után eltelt pár hónap érdemi családgondozás nélkül, amikor az iskolában újra véraláfutásokat vettek észre a testvéreken. Ekkor indult el a gyámhatósági eljárás, mondta az ügyészségi szóvivő.
Későn emelték ki őket a családból

Ha a gyerek védelme a családon belül nem lehetséges, ki kell őt emelni. Ebben az esetben is ez történt, a gyerekeket először ideiglenes gondozásba vették, majd nevelőszülőkhöz kerültek.

„Már a nevelőszülőknél voltak a gyerekek, eltelt fél év, mire beszélni kezdtek arról, hogy a veréseken kívül mi történt velük. Kivizsgálták, nincs-e kóros meseszövési hajlamuk, valóban megtörtént-e velük az a sok szörnyűség, amiről beszámoltak" – mondta Martossy. 2009 novemberében vették őrizetbe a szülőket és a nagypapát, akik azóta is előzetes letartóztatásban vannak. Tettükért 18-18 évet is kaphatnak.

Gyurkó Szilvia azt mondta, a gyermekbántalmazási ügyekben indult eljárásokban gyakran találkozhatunk ehhez hasonló helyzettel, vagyis azzal, hogy a helyi ellátórendszer tagjai nem tudnak a bántalmazásról vagy a súlyos bántalmazás megelőzése érdekében beavatkozásuk nem hatékony. „A gyermekvédelmi törvény életbe lépése óta soha nem álltak rendelkezésre azok a tárgyi, anyagi, személyi erőforrások, amelyek a törvény végrehajtásához szükségesek. Komoly szakemberhiánnyal küzd a gyermekvédelem, nagyon magas a fluktuáció" – fogalmazott.

Ezt Golba Mariann, a BAZ Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatóhelyettese azzal egészítette ki, hogy a különböző egységek között igen lassú a kommunikáció. Rendszerint az egyes információk megosztása, cseréje között eltelik a jogszabályban előírt 22 munkanap. Az igazgatóhelyettest a konkrét esetről is kérdeztük, de azt mondta, nem is hallott róla.

Túl sok a lépcső

A gyermekvédelmi rendszer leterheltsége, bürokratikus felépítése az oka annak, hogy egy ilyen brutális eset titokban maradhatott. Ráadásul az érintettek gyakran fel sem ismerik az erőszakot. „Sok szakember nincs tisztában a bántalmazás tüneteivel, jeleivel és következményeivel, noha erről a szociális minisztérium korábban módszertani kiadványt is megjelentetett. További képzésekre, tájékoztatásra lenne szükség" – mondja Gyurkó Szilvia. Erre nincs elég pénz, akarat, vagy egyik sem.

Selmeczi Kamill háziorvos, a Falusi Körzeti Orvosok Szövetségének (FAKOOSZ [3]) elnöke azt mondta, a "lépcsőről rendszeresen leesett gyerekek" eseteiben maximum saját tapasztalataikra támaszkodhatnak, nincs arra előírt protokoll, hogyan kell eljárniuk. Szerinte minden eset túl sok áttételen megy keresztül. „Rendszerint fedve vannak ezek az esetek, a bántalmazó szülők nem viszik el a gyerekeket sérüléseikkel az orvoshoz, így azok nem orvosi vizsgálaton, hanem véletlenül derülnek ki. Onnantól az aktív cselekvésig gyakran túl sok idő telik el. Az eljárás gyorsítására és rövidítésére volna szükség. Az orvosnak nincs valódi ráhatása a történtekre, annyit tehet, hogy ha felmerül a bántalmazás lehetősége a vizsgálat során, értesíti a gyermekjóléti szolgálatot" – magyarázta.

Herczog Mária gyermekvédelemmel foglalkozó szociológus szerint a módszertani protokoll hiánya és a családon belüli erőszakról szóló szakmai képzés elégtelen mennyisége mellett az is nagy probléma, hogy Magyarországon egyszerűen szokványos a verés. "Nálunk 2005 óta a testi fenyítés minden formája tilos, mégsem történt eddig semmi annak érdekében, hogy erről a szülők, gyerekek, szakemberek tudomást szerezzenek. Nem került sor információs kampányra, képzésekre sem. Az Európa Tanács három éves kampánya Magyarországon nem vált ismertté, a kiváló szakmai anyagok nem kerültek az érintettekhez."

Magyarországon a családon belüli erőszak általában elfogadottabb, mint máshol Európában. Az Eurobarometer friss kutatása [4] szerint a magyarok kisebb problémának tartják a családon belüli erőszakot, mint az uniós átlag. A fizikai vagy szexuális erőszakot, a lelki terrort és a szabadság korlátozását egyaránt kevésbé súlyos cselekménynek érezzük.
Konfliktusos viszonyok a szakemberek között

„A kutatási tapasztalatok szerint a legfőbb nehézséget az adja, hogy a különböző szakmákhoz tartozó szakemberek (tanár, orvos, védőnő, rendőr, jegyző stb.) közötti együttműködés konfliktusos, a kompetenciahatárok nem tisztázottak, vagy nem ismertek a szakemberek előtt. A gyakorlatban ez úgy jelentkezik, hogy vagy nem jeleznek, vagy nem időben jeleznek, vagy nem a valódi problémát jelzik" – mondja Gyurkó Szilvia. A mulasztó szakembereket a legtöbb esetben nem marasztalják el. „Bár felelősségre vonható az, aki a jelzési kötelezettségével nem élt, mégis az a gyakorlat, hogy nincs valódi szakmai utánkövetés és következmény" – állítja a szakember.

Herczog Mária szerint ezenkívül az is komoly gond, hogy a politika nem reagál az ilyen súlyosan brutális esetekben sem. „Azonnal felállhatna egy szakértői bizottság, amely elemezné a parlament számára, hogy milyen hiányosságok történtek az esetben, és ennek alapján döntéseket hozhatnának a szükséges lépésekről, jogszabálymódosításról, szakmai szabályokról. Nincs olyan rendszer, amelyben minden szörnyű eset megelőzhető, de meg kell teremteni annak a feltételét, hogy minél kevesebb gyereket bántalmazzanak lelkileg, fizikailag és szexuálisan."
Ha bántalmazott gyerek van a közelében

A gyermekjóléti szolgálat címét, elérhetőségét a helyi önkormányzatok szociális osztályán vagy a települési honlapokon is fel szokták tüntetni. Gyakran a gyermekjóléti szolgálat a családsegítő szolgálattal együtt látja el a feladatait. Tudni kell azt is, hogy a gyerekjóléti szolgálat nem hatóság. Ők nem vesznek gyereket védelembe, csak javasolhatják azt a gyámhatóságnak. Munkájuk elsődleges célja a gyermek védelme, jogainak érvényesítése – a gyermek családban való tartása mellett. A gyermekvédelmi törvény szerint alapelv, hogy a gyermeket (amíg az a mindenek felett álló érdekét nem veszélyezteti) a családban kell gondozni, a család működését kell segíteni, támogatni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a súlyos bántalmazásnak, elhanyagolásnak kitett gyermeket mindenáron a családban kellene tartani.

Forrás: www.index.hu

 

A műhelyek alapvető célja kettős volt, egyrészt a partnerséget vállaló szakemberek közösen dolgozzák ki a Biztos Kezdet Program céljaihoz kapcsolódó feladatokat, másrészt össze kell gyűjtenünk a gyakorlatban jól működő programok sajátosságait, mert mások számára is modellértékűek lehetnek, illetve adaptálhatók a helyi programok megvalósításakor. A 12 alkalom során 6 témában kerültek a műhelyek megszervezésre.

A képzés célja volt, hogy budapesti szociális intézmények közötti együttműködés és partnerség kiépítése a közösségi munka eszme- és eszközrendszerének segítségével megvalósuljon. A képzés tematikája megfelelő válaszokat biztosított az elvárások kielégítésére. Az együttműködés és partnerség témát a képzés a demokratikus társadalom három szektora funkcióinak keretrendszerébe helyezte, ismertette azok erősségeit és gyengeségeit és rámutatott a sikeres helyi cselekvés kulcsmozzanatára: az együttműködésre.

A 2007. évi Országos Konferencia egyik fő célja volt,  hogy a szakmai tapasztalatok és értékek közössé váljanak. A műhelymunka során megbeszélésre kerültek a problémák, erőforrások, értékek, sikerek, szolgáltatási területek, és a már bevált jó gyakorlatok. Ezeken túl szó esett a fejlesztési lehetőségekről, az Európai Uniós támogatások tekintetében.

A társadalom széles rétegeit érintő szolgáltatást indított útjára az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) 2009. szeptember 1-jén.

A rendezvényen kiállítottuk a program során elkészített gyermekrajzokat, bemutattuk a foglalkozásokról készített dokumentumfilmet, majd a résztvevő szülők és pedagógusok részére beszélgető kört szerveztünk a program tapasztalatairól. A gyerekek számára önkéntesek segítségével játszóházat szerveztünk.

A tréning célja volt, hogy a budapesti óvópedagógusok olyan módszerekkel, eszközökkel gazdagodjanak, melyekkel magabiztosan kezelhetik, megelőzhetik a gyermekek közötti, főként kisebbségi alapú, indíttatású előítéleteket. A továbbképzés első napján tréningfeladatok segítéségével lehetőség nyílt az előítéletek kialakulásának megismerésére; a bennünk és a gyermekekben rejlő előítéletek működésének feltérképezésére.

A második nap az óvodai életből vett - gyermekek közötti - előítéletes szituációk, helyzetek kerültek elemzésre, és a csoport közösen megoldási javaslatokat tett azok kezelésére.