A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Aszódi Javítóintézete

Az Aszódi Fiúnevelő Intézet 1884 óta működik, az ország első javítóintézete volt. A jelenlegi jogszabályok szerint 14-19 éves kor közötti, bűncselekményt elkövető fiúk kerülnek be bírósági végzéssel, 1-3 évig terjedő időtartamra. Gyermekvédelmi intézmény. Jogi szempontból tiszta profilú, ahol  a jogerős ítélet kerül végrehajtásra. Ilyen módon különbözik a másik két, fiúk számára fenntartott javítóintézettől. A Budapesti Intézetben csak előzetes letartóztatást hajtanak végre. A Debreceni Javítóintézetben előzetes letartóztatást, javítóintézet nevelést és utógondozást hajtanak végre, ezért az vegyes profilú. A befogadást követő egy hónapon belül nevelői és pszichológusi javaslatra a számukra, személyiség állapotuk alapján leginkább megfelelő csoportba kerülnek a növendékek. Ez lehet speciális, vagy úgynevezett otthon-jellegű csoport. A speciális csoportok egyik fajtája a korrekciós, a mentálisan enyhén retardált fiatalok részére, a másik pedig a pszichopedagógiai, a magatartás zavar mellett egyéb más pszichés problémával küszködő fiatalok részére.  Az intézetben pedagógusok, szakoktatók, nevelők és a személyiségvizsgáló csoporton belül gyógypedagógus, pszichológusok foglalkoznak a gyerekekkel. Pedagógiai programunk - mely a Sárga Falak nevet viseli- lényege a büntetés hangsúlya helyett a reszocializáció. Célunk a különböző pedagógiai, pszichológiai eszközökkel a növendékek belső szabályrendszerének kialakítása, erősítése, indulati kontrolljuk fejlesztése, illetve az ebben őket gátló (pszichés, kognitív) tényezők feltárása, korrekciója. Ars poeticánk: „Esélyt adunk, utat mutatunk”. Ez megjelenik mind a belső iskolai képzésekben, oktatásban, a délutáni, nevelői csoportmunkában, illetve a pszichológusok, zeneterapeuta által vezetett fejlesztő foglalkozásokban.  Önmagában véve, a növendékek kötött napi rendje, a folyamatos foglalkoztatás is a belső szabálytudat kialakítását támogatja. Az általános iskolai tanulmányok illetve a szakképzés segít a kikerüléskor a munkahelyi elhelyezkedésben. Az iskolában a felzárkóztatótól (5. osztályt megelőző) a 8. osztályig folytathatják általános iskolai tanulmányaikat, illetve ezt követően szakképzésen vesznek részt a fiatalok. A szakmákhoz kapcsolódó gyakorlati ismereteket tanműhelyekben sajátítják el a növendékek, melyek a következők: asztalos, szobafestő-mázoló, kosárfonó, hegesztő, szerelő, reszelő, Délelőtt történik a terápiás jellegű foglalkoztatás a speciális csoportok műhelyeiben, a parkban, és a képzőművészeti foglalkoztatóban.

A nevelői munka fontos elemei a délutáni „összeülések”, tematikus csoport-megbeszélés, havi értékelés. Ez utóbbi az alkalom arra, hogy a nevelők, oktatók együtt a növendékekkel értékeljék a fiatalok elmúlt havi munkáját, teljesítményét. Ekkor tűznek ki rövid távú célokat, valamint megbeszélik, hogy a hosszú távúakban hol tartanak. Ezek alapján alakul ki, hogy a növendék milyen kedvezményekre számíthat, illetve milyenre nem. Az intézetünkből a fiatalok a befogadási időszak elteltével eltávozásban részesülhetnek 6 hetente, télen 10-re, nyáron 20-ra szabadságra engedhetjük őket.  A pedagógiai program eleme a fokozatos önállóságra való tanítás is. Délután vannak a fejlesztő foglalkozások is. Pszichológusi, nevelői javaslat, illetve önkéntes jelentkezés alapján járhatnak pszichodráma, zeneterápiás és filmfeldolgozó csoportba. Ekkor van a tanulásban akadályozottak számára a gyógypedagógus által tartott fejlesztés is. Természetesen, a felsorolt módszerek, az eszközök mellett, mégis az egyik legfontosabb elem, amivel a leginkább hatni tudunk a fiatalokra, az a személyes kapcsolat a fiatalok és a velük foglalkozók között, mely alapul a bizalmon, hitelességen, elfogadáson. Csakis e mentén alakulhat ki az, hogy a növendék ne csak alkalmazkodjon, hanem lásson maga előtt olyan értékeket, melyeket belsővé tud tenni.

Humana - emberi jogi magazin

A Humana emberi jogi magazin alapötlete körülbelül fél éve fogalmazódott meg fejünkben, azzal a céllal, hogy a mai világban kényes, a társadalmat megosztó és egyben nagyon is foglalkoztató témákat széles körűen járhassuk körül, egy a fiataloktól a fiataloknak szóló lap kereteinbelül. Kiadványunk célja, hogy minden korosztály számára minőségi, tartalmas és a közérdeklődésére számot tartó írásokat publikáljunk, amik elősegítik a véleménycserét, aktív és tudatos bekapcsolódást, megértést és a közös gondolkodást az emberi jogokról.2009. december 10-én jelent meg az első lapszámunk, ami az egyetemes emberi jogok kérdéseivel foglalkozott, ezt pedig minden hónapban egy-egy tematikus lapszám követi.

Kék Pont Alapítvány - City Art Műhely

A City Art Műhely ún. drogalternatíva programként jött létre a Kék Pont békásmegyeri ambulanciáján, és 2009 márciusában nyílt meg egy lakótelepi ház aljában. A City Art egy olyan „lázadásművészeti klub”, ahol a békásmegyeri fiatalok átélhetik a kreatív és közös alkotás örömeit.  Különböző foglalkozásokon és beszélgetéseken keresztül ismerkedhetnek meg a modern művészetek (graffity, street art) és városi mozgalmak világával, így terelve a fiatalkori lázadást egy produktív mederbe, megismertetve őket a művészi látásmód adta lehetőségekkel. Nem cél hogy kifejezetten művészeti pályára készítsük fel az idejárókat, vagy hogy „művészpalántákat” neveljünk, sokkal inkább az a fontos, hogy e tevékenységeket határok és keretek közé helyezve, biztonságosabb légkört és teret nyújtsunk a csellengő fiataloknak. A lakótelepi szociális munka eddigi gyakorlatával szemben, a Kék Pont City Art Műhelyében a szabadidős, kreatív és készségfejlesztő programok vannak. Tevékenységünk nem korlátozódik sportfoglalkozásra, kézműveskedésre, hanem olyan önkifejezésre, közösségfejlesztésre, életminőség javításra lehetőséget adó csoportfoglalkozásokat jelent, melyek az érintettek körében népszerűek. A résztvevők vászonra, falra(gipszkartonra), festést tanulnak, illetve más tematikus csoportfoglalkozásokon DJ, VJ, webdesignt, grafikát, zeneszerkesztést, film - videoklip készítétst, vágást, internethasználati technikákat tanulnak, majd gyakorolhatják.

 Kiút Egyesület

A Kiút Egyesület 1995 elején alakult gyakorlott szociális munkások, pszichiáterek, egészségügyi dolgozók, valamint önkéntes segítők részvételével. Célunk elsősorban hajléktalanná vált, szenvedélybetegséggel küszködő embertársaink, valamint a szegénységben felnövő gyermekek megsegítése. Ezen célok megvalósításához különböző modellértékű terveket készítettünk, például 1995-től havi rendszerességgel marginalizálódott családok gyermekeinek kulturális, és készségfejlesztő programokat szervezünk. A gyereknapok mellett évente nyári szocializáló tábort szervezünk hátrányos helyzetű, roma és nem roma gyermekek számára.

Az utcai szociális munkával a főváros VII. és V. kerület közterületein élőket segítjük. Szociális - mentálhigiénés információs irodát tartunk fent, ahová jogi, lelki és szociális problémákkal fordulhatnak a rászorulók térítésmentesen.  

Kurt Lewin Alapítvány

A Kurt Lewin Alapítvány független, közhasznú civil szervezet. Partnereinkkel való szoros együttmőködésben hozzá kívánunk járulni a demokratikus társadalom megerősödéséhez, a tolerancia növeléséhez és felelős társadalmi befektetések létrejöttéhez. Céljainkat az aktív állampolgári részvételhez szükséges ismeretek, illetve készségek terjesztésével, társadalmi párbeszéd ösztönzésével szolgáljuk – mindenek előtt a kritikus gondolkodás fejlesztésével. Célunk: növelni a társadalmi és állampolgári ismeretekhez, készségekhez való hozzájutás esélyét; megelőzni a társadalmi együttélés során kialakuló csoportközi konfliktusok elmérgesedését; növelni az állampolgárok társadalmi aktivitását. 

Workshop: május 12. szerda, 15.15-16.45

Szociális Munka Alapítvány

Alapítványunk 1989-ben jött létre. 2002. óta közhasznú szervezetként működik. Kiemelt céljai között szerepel az értelmi fogyatékosok szociális integrációjának segítése, életminőségük javítása. 1989-2006-ig negyedévenként megjelenő, országos terjesztésű folyóiratunk a "Szociális Munka" a gyakorló szociális szakemberek és gyógypedagógusok lapja. Az alapítvány ezen kívül húsz szakmai kiadvánnyal büszkélkedhet, melyek a mai napig a felsőfokú szakemberképzés standard kötelező irodalmi anyagában szerepelnek. Sok szakmai továbbképző tanfolyamot szerveztünk, és szakmai konferenciákon biztosítottunk lehetőséget arra, hogy a szakterület aktuális problémái megfelelő fórumon megvitatásra kerüljenek. Ismeretterjesztő, toleranciát hirdető, társadalmi összefogást erősítő rendezvényeken vettünk részt, illetve mi magunk is szerveztünk. Az elmúlt három évben a II.ker.Önkormányzat Klebelsberg Kultúrkúriával közösen tartottunk ilyen rendezvényt "Fele-Más Nap" címmel. A 2009-es rendezvénynek több mint 600 látogatója volt. Számokban nem mérhető, felbecsülhetetlen jelentősége pedig az a társadalmi szemléletformáló erő, amellyel segíti a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségét. Az értelmi fogyatékossággal élők megismertetését kulcsfontosságú tevékenységnek tartjuk rehabilitációs munkánkban. Ez az alapelv vezetett minket a MÁsZÍNHÁZ megalakításakor is. A MÁsZÍNHÁZ négy éve működő amatőr színjátszó csoport, melynek tagjai értelmileg sérült kamaszok és fiatal felnőttek. 2008-ban született első színpadi produkciónk, s azóta minden évben új darabbal állunk színpadra, lehetőséget adva fiataljainknak az önelfogadásra, önkifejezésre, önmaguk megmutatására. Alapítványunk folyamatosan dolgozik két nagyszabású projekten: A "Van helyem a világban" program keretében élményterápiás csoportfoglalkozásokat tartunk állami gondozott, nevelőotthonban élő értelmi fogyatékos gyermekeknek. A foglalkozások célja az önálló életvitelhez szükséges képességek, készségek kialakítása, valamint pszichés sérüléseik kezelése. Másik jelentős munkánk az "Én is segíthetek" program keretében egy tanfolyami anyag kidolgozása, mely új képzési lehetőséget teremt fiatal felnőtt értelmi fogyatékosok számára.