Mégis lesz melegfelvonulás?

Az utóbbi napokban sok érintett szereplő adott ki nyilatkozatot a Melegfelvonulás kapcsán, így a szervező Szivárvány Misszió Alapítvány, a BRFK, jogvédő szervezetek, mint a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ, az Amnesty International, és politikusok is megszólaltak. Pillanatnyilag nem tudni, lesz-e felvonulás,. Esetleg csak helybenjárás? Sajtószemlénk a témában.

 

Népszabadság 2011. február 15. Czene Gábor

A BRFK ezek után közleményben tudatta, hogy a rendőrség nem betiltotta a felvonulást, hanem - mivel a „rendezvény áttervezett és így meghosszabbított útvonala miatt a közlekedés más útvonalon nem biztosítható" - a módosított tervet tiltotta meg. Hiszen „a töretlen bírói gyakorlat alapján a bejelentéseket egészében kell elbírálni, nincs lehetőség valamely rész tudomásul vételére, illetőleg tiltására".

Horváth Katalin Fanni, a BRFK szóvivője kérdésünkre hangsúlyozta: természetesen nincs akadálya annak, hogy június 18-án az eredetileg engedélyezett útvonalon, tehát a Hősök tere és az Erzsébet tér között megtartsák a melegfelvonulást.

A szervezők egyelőre nem kívántak nyilatkozni a váratlan fejleményről. Steigler Sándor, a Szivárvány Misszió Alapítvány vezetője annyit mondott, hogy megvárják a bíróság döntését.

forrás

budapestpride.hu 2011. február 15.

Benyújtotta keresetét a Fővárosi Bírósághoz a Szivárvány Misszió Alapítvány, melyben kéri a bíróságot, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Meleg Méltóság Menet útvonalának tiltó határozatát helyezze hatályon kívül. Az eljárás során az alapítványt a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.

forrás

tasz.hu és helsinki.hu 2011. február 16.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság betiltotta a Meleg Méltóság menetét, arra hivatkozva, hogy a felvonulás alatt Budapest közlekedése más útvonalon nem biztosítható. A TASZ és a Helsinki Bizottság által készített felülvizsgálati kérelem nyolc oldalon keresztül érvel a tiltó határozat ellen, és kéri annak hatályon kívül helyezését a Fővárosi Bíróságtól. A jogvédő szervezetek érvei összefoglalva a következők:

1. A rendőrség a 2010. szeptemberben egyszer már tudomásul vett gyülekezést is megtiltja, amire nincsen felhatalmazása. Budapest közlekedési helyzetében jelentős változás azóta nem következett be, ezért nem lehetséges, hogy az az útvonal, amely a rendőrség szerint szeptemberben még rendben volt, most ellehetetlenítse a város közlekedését.

2. Megalapozatlan a tiltó határozat azon érve, hogy a rendezvény folytatása miatt a közlekedési terhelés lényegesen nő, hiszen mire a menet az eredeti végponttól, az Erzsébet térről tovább indul, addigra a korábban lezárt utakat (így az Andrássy utat is) át lehet adni a forgalomnak.

3. A rendőrség csak olyan indokokat sorol fel, amelyek azt támasztják alá, hogy a felvonulás miatt nehezebb lesz a közlekedés. A jogszabály azonban egyetlen tiltási okot ismer a közlekedéssel kapcsolatban, ez pedig az, ha a közlekedés másképp nem biztosítható.

4. A rendőrségi érvelés mindezek mellett nyilvánvalóan alaptalan és irreleváns érveket is felhoz. Ezek közé tartoznak a következők:

  • több minisztérium, és nagykövetség is található a menet útvonalán – valójában ezek szombaton zárva tartanak;
  • június 15-étől tanítási szünet lesz, ezért sokan jönnek Budapestre – ezzel szemben köztudott, hogy nyáron radikálisan csökken a forgalom a vidéki és külföldi nyaralások miatt;
  • a Kossuth téri nemzetközi fotókiállítás nehezen megközelíthető – a kiállítás március 17-től június 30-ig látható, valószínűtlen, hogy azt éppen a menet három órája alatt szeretnék nagy tömegek megnézni;
  • a lezárások miatt az Országos Mentőszolgálat megközelítése kérdésessé válik – a mentőszolgálat a Nyugati tér mellett található, több száz méterre a Kossuth tértől;
  • a lezárások miatt a Pesti alsó rakpart megközelíthetetlen lesz – a rakpart több kilométer hosszú, azt a Menet kizárólag a Kossuth téren érinti.

A bíróság határozata három napon belül várható az ügyben.

forrás a TASZ és a Helsinki Bizottság oldala 

amnesty.hu

Az Amnesty International a mai nap folyamán felszólította a magyar hatóságokat, hogy vonják vissza a Budapesti Rendőr-főkapitányság február 11-i határozatát, amelyben a 2011. június 18-ára tervezett, a Budapest Pride keretében megrendezésre kerülő Meleg Méltóság Menetét megtiltotta.

Az Amnesty International aggályait fejezi ki a tiltással kapcsolatban, mert az sérti a szabad véleménynyilvánításhoz, a békés gyülekezéshez és a diszkriminációmentességhez való jogokat, amelyek több, Magyarország által is ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményben is rögzítve vannak.

forrás

szajerjozsef.blog.hu 2011. február 15.
Ha pedig az érdemét nézzük, a lépés szintén tarthatatlan. Ha rendőrség arra hivatkozott volna, hogy ilyen hosszú útvonalon az előző évek tapasztalata alapján nem tudja garantálni a menet biztonságát, az legalább közelített volna a valósághoz. Hiszen a gyülekezési jog feltételeit - mint minden alapjog gyakorlását - az államnak garantálnia kell, és ez valóban nem mindig sikerült az elmúlt években. Arról nem beszélve, hogy a hazai, de leginkább a külföldi közvéleményben könnyen összezavarhatóvá teszi az egyneműek házasságának mindenütt nagyon vitatott ügyét az egyáltalán nem vitatott gyülekezési jog kérdésével. Az hogy egy állam milyen definiciót alkalmaz a házasság tekintetében, abban semmiféle európai szabály vagy iránymutatás nem létezik. Ezt a kérdést az emberi jogi egyezmények is az egyes országok szabad elhatározására bízzák. Az egyes országok pedig aszerint engedélyezik vagy nem az intézményt, hogy a helyi civil mozgalmaik mennyire tudják ezt a szélesebb közvéleménnyel elfogadtatni. A gyülekezési jog viszont évszázadok óta az egyik legfontosabb alapjog, amelynek korlátozására csak valamely más alapjog védelme adhat indokot. Ebben nem lehet vita. Törvényes célra irányuló gyülekezés esetén legfeljebb a felvonulás során jogsértést elkövetőkkel szemben lehet fellépni.

forrás

 

Tetszett? Oszd meg!

Szólj hozzá

Csillaggal (*) jelölt mező kitöltése kötelező.

Legolvasottabb cikkek