Soltész Miklós kereszténydemokrata szociális államtitkár szerint nincs szükség a Gyermekszegénység Elleni Programirodára (GYEP), amit különben is papírból dolgozó liberálisok működtettek, Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár viszont azt mondja, hogy a program, emberestül, mindenestül, csak átkerül a Wekerle Alapkezelőhöz. És mi az igazság? Erről kérdeztük Ferge Zsuzsa akadémikust, a program egyik vezetőjét, aki az interjúban azt is elmondja, miért kell felállnia.
időpont: 2011. április 1. 8:30 - 9:30
hely: Klubszoba
szervezet: Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány
vezeti: Cernov Mircea

 

Mire asszociálsz?

Cél: Az óra elején felmérni az osztály tájékozottságát, belehelyezni őket a témába. Az óra végén is hasznos játszani, hogy a számukra új dolgokat visszahalljuk tőlük, és visszajelzést kapjunk, hogy mi jutott el hozzájuk (papírra is fel lehet velük íratni: elrakhatják maguknak)
Játék: Az óra elején az oktató megkérdezi, mi jut a diákoknak eszükbe arról a szóról, hogy zsidó. Nincsenek jó és rossz válaszok, az a lényeg, hogy minél felszabadultabban osszák meg asszociációjukat a szóval kapcsolatban (esetleg ki lehet térni arra, hogy miért az jutott eszébe először, amit mondott).
Módszer: Körben ülve a tanár által moderált beszélgetés.
Készségek fejlesztése: Kritikus gondolkodás, vitakultúra, kommunikáció.

Látszik, hogy zsidó? / Milyen a zsidó külső?

Cél: beszélgetni a diákokkal a fejükben kialakult zsidó külső jegyeiről a képek segítségével. Megmutatni, hogy a külső alapján nem feltétlenül lehet megítélni, ki a zsidó. Beszélni arról, hogy milyen elszórtan élnek a világban zsidók, mint pl. a keresztények.
Játék: Minden diák kap egy fényképet egy emberről. Miután jól megvizsgálták az illető arcának vonásait először annak kell jelentkeznie, aki úgy gondolja, az ő fényképén egy zsidó személy látható. Miért gondolja ezt? Milyen jegyek utalnak erre?
Ezután annak kell jelentkeznie, aki szerint biztosan nem zsidó az illető a képén. Miért?
Végül, aki nem tudja eldönteni. Miért nem lehet eldönteni?
Természetesen kiderül a végén, hogy mindenki zsidó a képeken, sőt, mind Izraelben élnek. Ezek megbeszélése után stimuláló kérdésként megkérdezheti az oktató, hogy a diákok szerint vajon ő zsidó-e.
Módszer: Csoportosan egy központi helyen lévő tábla/flip chart/ fénykép tabló (poszter) körül az adott témáról kötetlen, de irányított ötlettelés.
Készségek fejlesztése: Kommunikációs készség, ismeretszerzés.

Mi a zsidóság?

Cél: vitát kezdeményezni arról, hogy a zsidók hogyan gondolkodnak magukról és, hogy ítélik meg mások a zsidókat. Rávezetni a diákokat arra a problémakörre, hogy milyen bonyolult és komplex feladat a zsidóság definiálása.
Játék: Az oktató a terem különböző sarkaiba állításokat tesz ki „ZSIDÓSÁG =...." címmel. (Vallás, nép, személyes érzés, sorsközösség, hagyomány és kultúra.) Minden állítás alatt van egy magyarázat és egy idézet az állításhoz kapcsolódóan. Az a feladat, hogy miután mindenki végigolvasta az összes állítást, le kell ülniük a diákoknak a mellé, amelyikkel a leginkább egyetértenek. Így kialakulnak kisebb csoportok. (Ha van olyan, aki egyedül van egy állításnál, össze lehet vonni egy másik kis létszámú csoporttal.) Néhány percet adunk arra, hogy csoporton belül mindenki elmondja, miért ért egyet az adott állítással.
Ezután minden csoport kiválaszt egy embert, aki elmondja az osztálynak a megbeszélt érveket (ha esetleg csoporton belül is megoszlik a vélemény, akkor több ember is prezentálhat). Az oktató többször provokáló kérdésekkel segítheti ezt, de mások is nyugodtan vitát kezdeményezhetnek. (Ezt a játékot lehet a legtovább játszani egy foglalkozáson általában.)
Módszer: 3-10 fős csoportokban dolgoznak, közös véleményüket nagyalakú papírra rögzítik.
Készségek fejlesztése: Absztrakt gondolkodás, áttekintő képesség, elemző képesség, problémaelemző képesség, döntési képesség, kritikus szemlélet, kommunikációs készség, munkaszervezés, együttműködés.
Módszer: A csoport-szóvivők egymás után bemutatják a csoportmunka eredményét a többi csoportnak.
Készségek fejlesztése: Érvelési képesség, kommunikációs készség, absztrakt gondolkodás, áttekintő képesség, elemző képesség, problémaelemző képesség, kritikus szemlélet, információfeldolgozás képessége.

Hányan vannak?

Cél: számadatot adni a diákoknak a mai magyar zsidóságról.
Játék: Meg kell tippelniük, hogy szerintük hány zsidó él ma Magyarországon. Egyfajta licitálást is lehet alkalmazni. (Ki gondolja, hogy több mint 5000? Ki szerint kevesebb? Stb.)
(Ma Magyarországon 80-120ezer zsidó él. Túlnyomó többségben Budapesten.)
Módszer: Csoportosan egy központi helyen lévő tábla/flip chart/ körül az adott témáról kötetlen, de irányított ötlettelés.
Készségek fejlesztése: Kommunikációs készség, figyelem, ismeretszerzés, vitakultúra, kommunikáció.

Összefoglaló, értékelés, kérdések!

Kurt Lewin Alapítvány

2011. február 24. csütörtök

kurtlewin2

  •  cím: 1056 Budapest, Váci utca 46. III. em. 5.
  •  tel: +36-1-411-0940
  •  e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
  •  web: www.kla.hu

A Kurt Lewin Alapítvány egy független, magyar, közhasznú civil szervezet. Partnereivel való szoros együttműködésben hozzá kíván járulni a demokratikus társadalom megerősödéséhez, azon belül is a tolerancia növeléséhez és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás visszaszorításához. A társadalmi párbeszéd kialakulását, az állampolgári aktivitás növelését és a társadalmi befektetések ösztönzését tartja legfőbb céljának. A Kurt Lewin Alapítvány a személyes felelősségvállaláson és együttműködésen alapuló demokratikus társadalom megerősödését szolgálja.Képzési programjai (tréning, coaching, pedagógus-továbbképzés, kortárs képzés, tananyagfejlesztés, szervezet- és közösségfejlesztés) elsősorban a demokratikus együttműködés, kommunikáció és konfliktuskezelés területére koncentrálnak. A résztvevők bevonásán, véleményük becsatornázásán keresztül azt kívánják elérni, hogy a problémákra a résztvevők közösen találjanak megoldást.

A Kurt Lewin Alapítvány az Egyenlítő Bazár 2011-en:
Együtt a '100 legszegényebb'-ért - rendhagyó osztályfőnöki óra
2011. március 31. csütörtök 11:00-12:00
  • cím: Bp. 1075 Kazinczy u. 10.
  • tel: 06 20 976 5252
  • e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
  • web: http://uccuprojekt.wordpress.com/

uccu

Az „Uccu" Roma Informális Oktatási Alapítvány feladata és kiindulópontja a romák és nem romák közötti dialógus erősítése, a roma ellenes attitűdök csökkentése, valamint a tolerancia fokozása a párbeszéden keresztül. A középiskoláknak kifejlesztett oktatási csomagok a roma identitásra és társadalomra fókuszálva, téma specifikusan modulokra bontva igyekeznek segíteni az előítéletek lerombolásában, és teret adni a másság megismerésének.

Az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány az Egyenlítő Bazár 2011-en:
Cigánynak lenni- rendhagyó osztályfőnöki óra
2011. március 30. szerda 9:45-10:45, 11:00-12:00

Szimpozion Egyesület

2011. február 23. szerda
Szimpozion Baráti Társaság, Meleg, Leszbikus, Biszexuális és Transznemű Fiatalok Kulturális, Oktatási és Szabadidős Közhasznú Egyesülete

 

180px-Szimpozion
  •  cím: 1138 Budapest, Tomori köz 12., I./4.
  •  tel: 30/595-8174
  •  e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
  •  web: www.melegvagyok.hu
A szervezet küldetése: a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű fiatalok közösségének szervezése, emberi fejlődésük és társadalmi szerepvállalásuk érdekében.

Szimpozion Klub: 2002 óta beszélgető-esteket szervezünk. Vendégeink közéleti emberek, hírességek; témák az egészséges életmód, a biztonságos ismerkedés, a partnerkapcsolat. A beszélgetések során formáljuk a melegek pozitív életszemléletét. Könyvtárunkban meleg szerzők, melegtémájú könyvek, folyóiratok és filmek kölcsönözhetők.

Előbújás-projekt: Célunk a társadalom heteroszexuális többségének toleranciaszintjét növelni, ismeretterjesztő anyagok, vitaestek és a média útján.

A Szimpozion-Egyesület az Egyenlítő Bazár 2011-en:
Melegség és megismerés - rendhagyó osztályfőnöki óra
2011. március 29. kedd 11:00-12:00
2011. április 1. péntek 11:00-12:00

 

elteippk

  •  cím: 1064 Budapest, Izabella utca 46. I. em.
  •  szervezeti egység vezetője: dr. Nguyen Luu Lan Anh, központvezető, habil. egyetemi docens
  •  szervezeti egység ügyintézője: Rácz Borbála
  •  telefon: 461-2600/5657, 5635
  •  e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
  •  weblap: http://www.ppk.elte.hu/interkulturalis-pszichologiai-es-pedagogiai-kozpont/

Az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ 2005 szeptemberében kezdte meg működését, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar önálló szervezeti, oktatási és kutatási egységeként. Célunk az interkulturalitás pedagógiai, pszichológiai és nevelésszociológiai szempontú kutatása és oktatása. Feladatunk továbbá, hogy az interkulturalitás elveit és szempontrendszerét képviseljük az ELTE és további intézmények már meglévő, illetve a jövőben létrejövő szervezeti egységeivel és programjaival együttműködve. Kulcstémáink: kulturális- és kulturális összehasonlító szemlélet, előítélet-csökkentés, tolerancia, állampolgári felelősség, emberi jogok, méltányosság és esélyteremtés az oktatásban, interkulturális és kisebbségi oktatás, szelekció és szegregáció, a társadalmi nemek (gender) kérdése. 2009 őszétől beindult az ELTE PPK-n „Interkulturális pszichológiai és pedagógiai" önálló mesterszakunk (MA), amelynek célja olyan elméletileg felkészült gyakorlati szakemberek képzése, akik a hazai társadalmi és a nemzetközi élet különböző területein (az oktatás és nevelés intézményeiben, a köz-, a civil és a magánszférában) egyaránt képesek az interkulturális kapcsolatok és kommunikáció sajátosságainak megértésére és kezelésére, a bennük rejlő lehetőségek kiaknázására.

Az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ ELTE PPK az Egyenlítő Bazár 2011-en:
Cigánylabirintus - játék az előítéletekkel - rendhagyó osztályfőnöki óra
2011. március 31. csütörtök 8:30-9:30, 9:45-10:45

Játék és beszélgetés rólad, róla, róluk

Második alkalommal szervezzük a tavalyi évben nagy sikert aratott rendhagyó osztályfőnöki órák hetét, melynek keretében felső tagozatos és középiskolás diákcsoportokat várunk vendégségbe egy-egy osztályfőnöki órára és a Játszótérre.

Hogy miről szólnak ezek az ofő órák?

Saját magunk megismeréséről, mások megismeréséről, ismerős és ismeretlen élethelyzetekről, kapcsolatokról, a társadalomról, a világról.

Kikkel lehet itt találkozni?

Olyan emberekkel például:

  • akik nem látnak, de annál jobban tapintanak,
  • akik nem hallanak, de ismernik a kéz nyelvét,
  • akik gondolkodása lassabb, de nagyon szeretnek,
  • akiknek nincs otthonuk, de annál nagyobb a szívük,
  • akik bőre más színű, de ők is itthon vannak,
  • akikre furcsán néznek ha megfogják egymás kezét, de ők ezt vállalják.
Amiről beszélgetni lehet:
  • saját tested, saját egészséged,
  • józanul vagy betépve,
  • elfogadom vagy elítélem,
  • kapcsolatok párban és csoportban,
  • hogyan segíthetsz te is,
  • stb, stb, stb
Mert szerintünk fontos
  • a mások és magunk elfogadása,
  • a szolidaritás,
  • a társadalmi felelősségvállalás,
  • a tolerancia,
  • az egymás megismerése, megértése.
A programokat tapasztalt, hozzáértő és elhivatott szakemberek vezetik. Minden program ingyenesen, előzetes regisztráció,bejelentkezés szükséges.

Biztos Kezdet műhely

2008. június 08. vasárnap
A műhelyek alapvető célja kettős volt, egyrészt a partnerséget vállaló szakemberek közösen dolgozzák ki a Biztos Kezdet Program céljaihoz kapcsolódó feladatokat, másrészt össze kell gyűjtenünk a gyakorlatban jól működő programok sajátosságait, mert mások számára is modellértékűek lehetnek, illetve adaptálhatók a helyi programok megvalósításakor. A 12 alkalom során 6 témában kerültek a műhelyek megszervezésre.
A képzés célja volt, hogy budapesti szociális intézmények közötti együttműködés és partnerség kiépítése a közösségi munka eszme- és eszközrendszerének segítségével megvalósuljon. A képzés tematikája megfelelő válaszokat biztosított az elvárások kielégítésére. Az együttműködés és partnerség témát a képzés a demokratikus társadalom három szektora funkcióinak keretrendszerébe helyezte, ismertette azok erősségeit és gyengeségeit és rámutatott a sikeres helyi cselekvés kulcsmozzanatára: az együttműködésre.
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
1. oldal / 32

Legolvasottabb cikkek