PROGRAMTÁJÉKOZTATÓ

 „Túloldalról"

- Az érzékenység integrációja, a látássérültekkel való kapcsolattartás gyakorlata (érzékenyítő tréning szolgáltatásokat nyújtó személyek részére)

A program besorolása általános szakmai nyelvi Akkreditációs szám: PL-5154

A program célja

A program átfogó célja, hogy hosszú távon és a társadalom bármely szegmensében elősegítse a látássérült személyek társadalmi integrációját. A társadalom látó tagjainak nyitottabbá válása a nem látók és látássérültek irányába, a kialakult sztereotípiák feloldását is elősegíti.

A program az ENSZ egyezmény 8., 19., és 27. cikkelyéhez is kapcsolódik:

• A többségi társadalom tagjai tudatosságának növelése
• Az önálló életvitel és a közösségbe való befogadás elősegítése
• A fogyatékos személyes munkavállalásának és foglalkoztatásának elősegítése révén.

Mindezek mellett a program közvetlen célja, hogy a résztvevő(k) önismeretének fejlesztése által segítsen megteremteni a tudatos segítés személyes stratégiáját, amely által fejlődik a látássérültekkel való kapcsolattartás mindennapi gyakorlata.

A program célcsoportja

Minden olyan szolgáltatásban dolgozó munkavállaló (függetlenül a szolgáltatás jellegétől), aki(k) kapcsolatba kerülhet(nek) látássérült személlyel és

• Akik egyéni fejlődésük szempontjából fontosnak érzik a látássérült emberek megismerését és a feléjük való nyitást
• Már szembesültek a látássérültség problémájával, van látássérült hallgatójuk, ügyfelük, munkatársuk, akik előreláthatólag a közeljövőben kerülnek ilyen szituációba
• Látássérült személyek, mozgássérült személyek
• Felsőoktatásban közreműködő oktatók, felnőttképzésben közreműködő oktatók, pszichológus, pszichológus asszisztens
• Gyógypedagógusok, pedagógusok
• Lelkészek, Hitoktatók, hittantanárok
• Szociális munkások
• Kommunikációs szakemberek, művelődésszervezők, andragógusok, humán erőforrás menedzserek, menthalhigiénés szakemberek
• Önkormányzatok és egyéb szolgáltató szervezetek munkatársai
• Egészségügyi dolgozók

A program során megszerezhető kompetenciák

1. A résztvevő ismeri a látásvesztéssel és az érzékelés megváltozásával kapcsolatban a legfontosabb fogalmakat (pl. néz, lát, érzékel, tapint, beteg, fogyatékos) és azokat helyesen tudja alkalmazni.
2. A résztvevő felismeri a köztudatban élő sztereotípiákat, képes azokat elvonatkoztatni és valóságában látni a látássérült személyt.
3. A résztvevő személyes viszonyulásaiban felismerni a sztereotíp attitűdöt és képes azt kijavítani.
4. A résztvevő tapasztalatokkal/ismeretekkel rendelkezik a látás hiányában hasznosítható érzékelési módokról, kompenzációs technikákról, felismeri ezek lehetőségeit és korlátait a látássérült személyek mindennapi életvitelében.
5. A résztvevő ismeri a segítő és segített kapcsolatból adódó szerephelyzeteket, bele tud helyezkedni a segítő és a segített szerepeibe, segítségnyújtás során a gyakorlatban is képes a nézőpontváltásra.
6. A résztvevő ismeri a látássérültséggel kapcsolatos szemléletváltás mindennapos jelentőségét, maga is képes ismerősei, munkatársai számára átadni a legalapvetőbb szemléleti módokat, pl. igény szerinti segítségnyújtás, túlsegítés elkerülése, nyitottság a kérdezésre, annak felismerése, hogy a látássérült emberek sem tekinthetőek homogén csoportnak segítségigényük szempontjából sem.
7. A résztvevő ismeri a mindennapi élethelyzetekben a látássérültekkel való találkozásban a helyes viselkedési modelleket. Tud segítséget nyújtani pl. útbaigazítás esetén, ismeri a közlekedésben való segítés szabályait.
8. A résztvevő ismeri a segítő-segített szerepekben az egyes egyének felelősségét. Képes megfelelően segítséget nyújtani egy látássérült személynek úgy, hogy azzal nem alakítja ki a kiszolgáltatottság vagy a túlsegítés helyzeteit, következményeit.

A programba való bekapcsolódás feltételei

1. A tréningben való bekapcsolódás előképzettséget és szakmai gyakorlatot nem igényel.
2. Egyéb feltételek: Nyitottság a csoportos tréning jellegű munkaformában való részvétel iránt, valamint a pszichés, mentális és figyelmi-energetikai feltételek megléte.
3. Részvétel az Előzetes tudásmérés szolgáltatásban.
4. Tájékozottság a program céljáról és tartalmáról.
5. Elköteleződés az önismereti-fejlődés és a kommunikációs készségek fejlesztése iránt.
6. Elköteleződés a segítői és segítetti szerep megismerése iránt.
7. Elköteleződés a fogyatékossággal és a fogyatékos emberekkel kapcsolatos személyes tapasztalatok, saját élmény és a meglévő előfeltevéseken való változtatás iránt, nyitottság a gyakorlati munkában való aktív részvételre.

A programban való részvétel feltételei

1. A megengedett hiányzás a tréning teljes óraszámának (18 óra) 16 %-a, azaz összesen 3 óra.
2. 3 órát meghaladó hiányzás esetén nem biztosítható a trénig hatékonysága. Ez esetben a tréning megismétlése javasolt.
3. A tréning gyakorlatorientált jellege csak rendszeres jelenléttel, személyes szintű, aktív, munkára nyitott részvétellel biztosítható. Ezért a résztvevőktől elvárt a tréningnapok mindegyikén a teljes foglalkozási időben való jelenlét.
4. A reflektív lapok kitöltése minden tréning nap végén.
5. A programban való részvételre egyéb feltételek nem vonatkoznak.

A képzés fogyatékkal élők, vagy hátrányos helyzetűek számára is elérhető az alábbiak szerint

1. A Képző kettős tréneri vezetést biztosít, ami lehetővé teszi a nagyobb figyelemmegosztást.
2. A tréningbe mozgássérült és látássérült résztvevők is bekapcsolódhatnak.
3. Mozgássérült- és látássérült személyek részvétele esetén akadálymentesített- és a fogyatékos személy szükséges segédeszközeinek (pl. kerekesszék, speciális ülőeszköz, vakvezető kutya tréningre hozása) biztosított.
4. Látássérült résztvevő esetén minden – a tréninggel összefüggő anyagot (programleírás, tesztlap, reflektív kérdőív, tréning résztvevői segédanyaga/kézikönyve – a Képző a résztvevő igénye szerinti megfelelő (akadálymentesített) formátumban (pl. nagyított nyomtatás Ariel 16 vagy 20 pt. betűméret), vagy elektronikusan biztosít a résztvevőknek.

Az elektronikus formátumok elősegítik a Jaws programmal történő felhasználást, amely látássérültek esetén elsődleges információt biztosító eszköz.

Képzési idő, a képzés intenzitása A képzés összóraszáma 18 óra. Ebből elmélet: 3 óra, gyakorlat: 15 óra 4 ×1,5 óra / nap = 6 óra / nap

A képzés módszerei és formája

1. nagycsoportos megbeszélés, nagycsoportos tréninggyakorlatok
2. kiscsoportos tréninggyakorlatok
3. szituációs játékok, szerepjáték: segítő és segített szerep
4. reflexió – önreflexió, önismereti és tolerancia fejlesztő játékok
5. A szituációs és outdoor, indoor gyakorlatokat megbeszélések követik kis-, majd nagycsoportban, e módon segítve a tapasztalatok feldolgozását (tapasztalati tanulás)
6. vita (kis és nagycsoportos)
7. egyéni feladatok

A program moduljai

A képzési program 3 modulból épül fel. A modulok egyenként 4×1,5 órából állnak (össz: 6 óra), melyből 1 óra elmélet, 5 óra gyakorlat. A modulok 3 egymást követő napon valósulnak meg.

1. modul

- Találkozás: Az első modul alkalmával találkozunk egymással: trénerekkel (egy látóval és egy nem látóval), a csoport tagjaival, a témával. Az első napon rövid élményszerű tudáshoz kívánjuk juttatni a résztvevőket, megismertetve őket azzal, hogy milyen az, amikor nem látnak néhány percig. Ez a gyakorlat vezet bennünket tovább a tabuk, a kimondott és ki nem mondott félelmek világába.
A modul átfogó célja (az ENSZ Egyezmény 8. cikkelye - A tudatosság növelése) alapján az élet minden területén tapasztalható, a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos sztereotípiák, előítéletek és ártalmas gyakorlatok leküzdésére, saját-élményű gyakorlatokon keresztül, megoldási lehetőségeket bemutatni.

A modul végére

A résztvevő ismeri a látásvesztéssel és az érzékelés megváltozásával kapcsolatban a legfontosabb fogalmakat (pl. néz, lát, érzékel, tapint, beteg, fogyatékos) és azokat helyesen tudja alkalmazni. A résztvevő személyes viszonyulásaiban felismeri a sztereotíp attitűdöt és képes azt kijavítani. A résztvevő felismeri a köztudatban élő sztereotípiákat, képes azokat elvonatkoztatni és valóságában látni a látássérült személyt. A résztvevő tapasztalatokkal/ismeretekkel rendelkezik a látás hiányában hasznosítható érzékelési módokról, kompenzációs technikákról, felismeri ezek lehetőségeit és korlátait a látássérült személyek mindennapi életvitelében.

2. modul

- A segítés művészete: A program második modulja „A segítés művészete" címet viseli. A tréning ettől kezdve specifikálódik, hiszen szándékunk szerint a résztvevők mindennapi életéhez általánosan, illetve munkájukhoz speciálisan kapcsolódó helyzeteket, szituációkat gyakorlunk.

A modul végére

A résztvevő ismeri a segítő és segített kapcsolatból adódó szerephelyzeteket, bele tud helyezkedni a segítő és a segített szerepeibe, segítségnyújtás során a gyakorlatban is képes a nézőpontváltásra. A résztvevő asszertív kommunikáció segítségével képes szerzett tapasztalatai megosztására, a segítő és a segített élményeinek, reakcióinak, elvárásainak egybevetésére és ütköztetésére. A résztvevő ismeri a mindennapi élethelyzetekben a látássérültekkel való találkozásban a helyes viselkedési modelleket. Tud segítséget nyújtani pl. útbaigazítás esetén, ismeri a közlekedésben való segítés szabályait. A résztvevő ismeri a látássérültséggel kapcsolatos szemléletváltás mindennapos jelentőségét, maga is képes ismerősei, munkatársai számára átadni a legalapvetőbb szemléleti módokat, pl. igény szerinti segítségnyújtás, túlsegítés elkerülése, nyitottság a kérdezésre, annak felismerése, hogy a látássérült emberek sem tekinthetőek homogén csoportnak segítségigényük szempontjából sem.

3. modul

- Különbségek harmóniája: A program harmadik, záró modulja a Különbségek harmóniája" címet viseli. Különbözünk egymástól egy dologban: "Én látok, Te nem látsz. Szükségünk van egymásra, nekem a Te értékeidre, neked az Én értékeimre." A felelősség, és a biztonság kérdésköre jelentik a nap központi témáit. Mit jelent felelősséget vállalni, biztonságot adni: "Mit tehetek én és mit tehetünk, mi mint szervezet?"!

A modul végére

A részegység eredményeként a résztvevők megtapasztalhatják a segítségkérés, elfogadás és megtagadás helyzeteit, megismerhetik és gyakorolhatják a hiteles segítői magatartást, és új nézőpontból tekinthetnek a segítségnyújtásra. A résztvevő ismeri és alkalmazni tudja – intézményének adottságainak figyelembe vételével – az esélyegyenlőség elősegítését előirányzó, a látássérült személyek befogadását megteremtő akciótervet, (pl. egyenlő esélyű hozzáférés alapelvei), illetve ismeri a vak és gyengénlátó emberek legalapvetőbb segédeszközeit. A résztvevő ismeri a segítő-segített szerepekben az egyes egyének felelősségét. Képes megfelelően segítséget nyújtani egy látássérült személynek úgy, hogy azzal nem alakítja ki a kiszolgáltatottság vagy a túlsegítés helyzeteit, következményeit.

Csoportlétszám 8-16 fő

Előzetes tudásmérés, eredmény beszámítása

A tudásmérés célja, hogy felmérjük, a jelentkező milyen gyakorlati tapasztalattal, illetve tudással rendelkezik a látássérültekkel való foglalkozásban valamint, hogy ismeretet kapjunk arról, mik a jelentkező előzetes elvárásai a tréningtől. Az előzetes tudásmérés szolgáltatás térítésmentes.
Az előzetes tudás/kompetencia felmérése a tréning előtt, a jelentkeztetés - jelentkezés során történik. Az előzetes tudásmérés tesztlap segítségével, vagy a trénerrel folytatott személyes interjúval történhet 5 témakört érintve:

1. Hétköznapi fogalmak ismerete
2. Eszközök, hétköznapi tárgyak
3. Hétköznapi helyzetek, segítségnyújtás
4. Foglalkoztatás, munkaviszony, munkahely
5. Személyes kérdések, motivációk, attitűd

Egyéni szinten:

A csoporton belül a trénerek minden esetben maximálisan teret nyitnak a résztvevők közötti kommunikációnak, tapasztalatátadásnak, az egymástól való tanulásnak. Ennek értelmében a témában különösen jártas, magasabb előzetes tudással rendelkező résztvevőket motiválják ismereteik, tapasztalataik megosztására a kis- és nagycsoportos megbeszélések során.

Csoportszinten:

Az előzetes tudásmérés eredményének beszámítása csoport szinten a tréning anyag feldolgozási módjának és ütemezésének a csoport tagjaihoz igazításával történik. A trénerpáros az aktuális csoportot alkotó résztvevők egyéni előzetes tudásszint felmérés eredményeire építve (pl. a csoport összetételéből adódó meglévő tapasztalatok nagysága és milyensége) alakítja ki az adott csoportra vonatkozó konkrét tréning feladatokat, azok sorrendjét, mennyiségét.

A program során alkalmazott értékelési rendszer

1. A tréninghez vizsga nem tartozik. Az értékelés szóban és írásban történik. Az ismeretek elsajátításának és a készségek erősödésének ellenőrzése részben a gyakorlatokba ágyazottan történik (szituatív gyakorlatok, prezentációk, csoportos téma centrikus beszélgetések, kiscsoportos feladatmegoldások) másrészt a nap végén a reflektív lapok segítségével történik.
2. A résztvevők értékelése programmodulonként meghatározott. Ennek alapján a résztvevők minden tréningnap végén önértékelést végeznek a tréning adott napjaihoz kidolgozott reflektív lapok segítségével.
3. Az egyes napok végén, illetve a tréning zárásakor szóban is sor kerül az aznapi munka és eredmények értékelésére.
4. A tréning lezárásakor a résztvevők résztvevői elégedettségi kérdőívet töltenek ki.
5. A tréninghez nem tartozik minősítés, az értékelés szóbeli visszajelzéssel történik.

Sikertelen teljesítés(ek) következménye(i)

A program egészét tekintve 3 órát meghaladó hiányzás vagy sikertelen teljesítés (pl. nem aktív részvétel a tréningben) esetén a résztvevő nem kaphat tanúsítványt.
Ez esetben a Képző felkínálja a lehetőséget a tréningen történő ismételt részvételre.

A program elvégzését igazoló irat, kiadásának feltétele

A programot sikeresen elvégzők Tanúsítványt kapnak. A tanúsítvány kiadásának feltételei:

1. A program teljes időtartama alatti aktív jelenlét, maximum 3 óra hiányzás megengedett.
2. Aktív és folyamatos részvétel a témák feldolgozásában, a gyakorlatokban, megbeszélésekben.
3. Reflektív lapok kitöltése, elégedettségi kérdőív kitöltése.

A program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, azok biztosításának módja

A program megvalósulásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a képző biztosítja minden résztvevő számára.
A tréningen elsajátítható ismeretanyagot a résztvevők számára készült „Túloldalról" Az érzékenység integrációja, a látássérültekkel való kapcsolattartás gyakorlata című kézikönyv egészíti ki, - mint ajánlott irodalom – amely sok praktikus információval szolgál a látássérültek integrált oktatásának elősegítéséhez, pl. jogszabálygyűjtemény, segédeszközöket forgalmazó cégek listája, látássérültekkel foglalkozó intézmények és civil szervezetek elérhetőségei, stb. A kézikönyvet a látássérült emberekkel és az integrált oktatással kapcsolatos szakirodalmi ajánló és egyéb ismeretterjesztő, szórakoztató alkotások jegyzéke teszi teljessé. A programhoz tartozó ajánlott irodalom jegyzékét a résztvevők a képzés első napján vehetik át.

A képzés díja, a díj megfizetésének módja:

A képzés díja: 10.000 Ft, azaz Tízezer forint személyenként, amely magába foglalja a tréning jegyzetköltségét.
A díjat egy összegben, átutalással, 2011. április 20-ig lehet befizetni a VGYKE 10409015-90147559 számú bankszámlájára.

A képzés helyszíne

Budapest, Hermina út 57.
Megközelíthető:
Árpád híd vagy a Lágymányosi híd (Stadionok) felől: 1-es 1A villamos Kacsóh Pongrácz út megállóig
Arany János utcától induló 72-es trolival a Bethesda u megállóig
7 busz zuglói vasútállomás

A képzés időpontja:

2011. április 26. ütemezése:

8,00-8,30: Érkezés, regisztráció
8,30-9,00: Felnőttképzési szerződések aláírása
9,00-16,30: Tréningnap, amely magában foglalja a szüneteket, ebédidőt is.

A képzés helyszínéhez közel büfé, ebédelési lehetőség önköltségesen biztosított.

Egyéb

A képző a Tanulási tanácsadás szolgáltatást nyújtja, igény szerint az érdeklődőknek. A szolgáltatás térítésmentes.

AJÁNLOTT IRODALOM JEGYZÉKE

Dr. Pálhegyi Ferenc: A látás nélkül meghódított világ – Fejezetek a vakok pszichológiájához., Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, Budapest, 1981., A résztvevő, egyéni úton Könyvtárból kölcsönzi az Esélyek Háza Könyvtárából: http://www.eselyhaza.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=22%3Akoenyvtar&id=161%3Akonyvtar5&Itemid=26

Dr. Kálmán Zsófia, Dr. Könczei György: A Tajgetosztól az esélyegyenlőségig., Osiris Könyvkiadó, Budapest, 2002., A résztvevő egyéni úton szerzi be, például a Libri könyvesbolt hálózatból., http://www.libri.hu/konyv/a-taigetosztol-az-eselyegyenlosegig.html

Litavecz Anna: Ajánlott kifejezések listája fogyatékos emberekkel kapcsolatban., A képzésben résztvevő egyénileg szerzi be. Internetről letölthető: http://www.erg.bme.hu/oktatas/tleir/GT521801/fogyszotar.pdf. címről
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról., A képzésben résztvevő egyénileg szerzi be. Internetről letölthető a www.szmm.gov.hu címről
Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv A képzésben résztvevő egyénileg szerzi be., internetről letölthető a www.szmm.gov.hu címről

Jelentkezési lap

Felnőttképzési szerződés

időpont: 2011. április 1. 8:30 - 9:30
hely: Klubszoba
szervezet: Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány
vezeti: Cernov Mircea

Mire asszociálsz?

Cél: Az óra elején felmérni az osztály tájékozottságát, belehelyezni őket a témába. Az óra végén is hasznos játszani, hogy a számukra új dolgokat visszahalljuk tőlük, és visszajelzést kapjunk, hogy mi jutott el hozzájuk (papírra is fel lehet velük íratni: elrakhatják maguknak)
Játék: Az óra elején az oktató megkérdezi, mi jut a diákoknak eszükbe arról a szóról, hogy zsidó. Nincsenek jó és rossz válaszok, az a lényeg, hogy minél felszabadultabban osszák meg asszociációjukat a szóval kapcsolatban (esetleg ki lehet térni arra, hogy miért az jutott eszébe először, amit mondott).
Módszer: Körben ülve a tanár által moderált beszélgetés.
Készségek fejlesztése: Kritikus gondolkodás, vitakultúra, kommunikáció.

Látszik, hogy zsidó? / Milyen a zsidó külső?

Cél: beszélgetni a diákokkal a fejükben kialakult zsidó külső jegyeiről a képek segítségével. Megmutatni, hogy a külső alapján nem feltétlenül lehet megítélni, ki a zsidó. Beszélni arról, hogy milyen elszórtan élnek a világban zsidók, mint pl. a keresztények.
Játék: Minden diák kap egy fényképet egy emberről. Miután jól megvizsgálták az illető arcának vonásait először annak kell jelentkeznie, aki úgy gondolja, az ő fényképén egy zsidó személy látható. Miért gondolja ezt? Milyen jegyek utalnak erre?
Ezután annak kell jelentkeznie, aki szerint biztosan nem zsidó az illető a képén. Miért?
Végül, aki nem tudja eldönteni. Miért nem lehet eldönteni?
Természetesen kiderül a végén, hogy mindenki zsidó a képeken, sőt, mind Izraelben élnek. Ezek megbeszélése után stimuláló kérdésként megkérdezheti az oktató, hogy a diákok szerint vajon ő zsidó-e.
Módszer: Csoportosan egy központi helyen lévő tábla/flip chart/ fénykép tabló (poszter) körül az adott témáról kötetlen, de irányított ötlettelés.
Készségek fejlesztése: Kommunikációs készség, ismeretszerzés.

Mi a zsidóság?

Cél: vitát kezdeményezni arról, hogy a zsidók hogyan gondolkodnak magukról és, hogy ítélik meg mások a zsidókat. Rávezetni a diákokat arra a problémakörre, hogy milyen bonyolult és komplex feladat a zsidóság definiálása.
Játék: Az oktató a terem különböző sarkaiba állításokat tesz ki „ZSIDÓSÁG =...." címmel. (Vallás, nép, személyes érzés, sorsközösség, hagyomány és kultúra.) Minden állítás alatt van egy magyarázat és egy idézet az állításhoz kapcsolódóan. Az a feladat, hogy miután mindenki végigolvasta az összes állítást, le kell ülniük a diákoknak a mellé, amelyikkel a leginkább egyetértenek. Így kialakulnak kisebb csoportok. (Ha van olyan, aki egyedül van egy állításnál, össze lehet vonni egy másik kis létszámú csoporttal.) Néhány percet adunk arra, hogy csoporton belül mindenki elmondja, miért ért egyet az adott állítással.
Ezután minden csoport kiválaszt egy embert, aki elmondja az osztálynak a megbeszélt érveket (ha esetleg csoporton belül is megoszlik a vélemény, akkor több ember is prezentálhat). Az oktató többször provokáló kérdésekkel segítheti ezt, de mások is nyugodtan vitát kezdeményezhetnek. (Ezt a játékot lehet a legtovább játszani egy foglalkozáson általában.)
Módszer: 3-10 fős csoportokban dolgoznak, közös véleményüket nagyalakú papírra rögzítik.
Készségek fejlesztése: Absztrakt gondolkodás, áttekintő képesség, elemző képesség, problémaelemző képesség, döntési képesség, kritikus szemlélet, kommunikációs készség, munkaszervezés, együttműködés.
Módszer: A csoport-szóvivők egymás után bemutatják a csoportmunka eredményét a többi csoportnak.
Készségek fejlesztése: Érvelési képesség, kommunikációs készség, absztrakt gondolkodás, áttekintő képesség, elemző képesség, problémaelemző képesség, kritikus szemlélet, információfeldolgozás képessége.

Hányan vannak?

Cél: számadatot adni a diákoknak a mai magyar zsidóságról.
Játék: Meg kell tippelniük, hogy szerintük hány zsidó él ma Magyarországon. Egyfajta licitálást is lehet alkalmazni. (Ki gondolja, hogy több mint 5000? Ki szerint kevesebb? Stb.)
(Ma Magyarországon 80-120ezer zsidó él. Túlnyomó többségben Budapesten.)
Módszer: Csoportosan egy központi helyen lévő tábla/flip chart/ körül az adott témáról kötetlen, de irányított ötlettelés.
Készségek fejlesztése: Kommunikációs készség, figyelem, ismeretszerzés, vitakultúra, kommunikáció.

Összefoglaló, értékelés, kérdések!

• cím: 1075 Budapest, Károly körút 25 I./4.
• tel: 7 852 534
• e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
• web: haver.hu

A Haver Alapítvány – a zsidó hagyományokhoz híven – kérdésekkel igyekszik a hallgatóságát inspirálni, interaktív foglalkozásait az informális oktatás eszközeivel vezetik az oktatók.

A Haver Alapítvány központi értéke a világ sokszínűségébe és a minden embernek kijáró tiszteletbe vetett hit. A foglalkozásokon olyan társadalom lehetőségét kívánja megteremteni, amelyben a különböző vallások, népek, népcsoportok szokásai, hagyományai az élet fűszerezését, mindennapjaink színesítését jelentik.

A Haver Alapítvány hisz abban, hogy valós tanulás csak párbeszéd segítségével történhet, tapasztalás és aktív részvétel útján. Az oktatási munka legnagyobb részét felkészült és lelkes fiatalokból álló önkéntes csapat végzi.

Program:

Zsidóság, identitás, tolerancia - 2011. április 1. 8:30-930 - Klubszoba

• Április 1. péntek 11:00-12:00

• Torony szoba

• Fővárosi Roma Okatatási és Kulturálsi Központ (FROKK)

• 10-18 éves korig

• 30 fő

előítéletességükkel, mindezt védett környezetben tapasztalják meg.

Tojá(s)játék:

Próbáld ki milyen, ha nem a tiéd az összes érzékszerved.

• Április 1. péntek 8:30-9:30
• Április 1. péntek 9:45-10:45
• Toronyszoba
• Menhely Alapítvány
• Korosztály: 14-18 éves korig
• Létszám: 25 fő

A foglalkozást hajléktalanokkal dolgozó szakember és érintettek közösebn tartják.  A hajléktalan emberek mesélnek az életükről, közben lehet kérdezni, a szakember pedig a hajléktalan ellátást mutatja be.

Az óra második felében egy szituációs játékba vonunk be tíz diákot , míg a többiek nézők, majd a játékl végén bírálhatják társaik hozzáállását. A szituációk bemutattják a hajléktalan emberek életét.

• szervezet: Artemisszió Alapítvány
• vezeti: Szabó Veronika
• időpont: 2011. április 1. péntek 9:45 - 10:45
• hely: Könyvtárszoba
  
• Óra témája: Kirekesztés és társadalmi igazságosság (esélyegyenlőség, befogadás)
• Típusa: drámaóra
• Korosztály: 13-14 évesek, 7-8-osok
• Létszám: kb 15 fő, max 20 fő

Az órát a BÁBEL - Interkulturális pedagógia című projektben is használjuk, amelyet a Dob utcai kéttannyelvű általános iskolában valósítunk meg. A foglalkozások célja, hogy elősegítsék a migráns tanulók beilleszkedését és növeljék a többségi tanulók nyitottságát, csökkentse az előítéleteket. A foglalkozások a tanulók interkulturális kompetenciájának fejlesztését célozzák tapasztalati tanulás segítségével. A foglalkozások modulszerűen épülnek egymásra és a tanulók egyéni részvételére alapoznak. Az interaktív gyakorlatok keretében a résztvevők a saját identitásuk és kulturális hátterükkel való együtt járás, az interkulturális találkozások, az ezekből adódó konfliktusok kezelésével, illetve a migráció témakörével foglalkoznak.

• időpont: 2011. április 1. 8:30 - 9:30
• hely: Könyvtárszoba
  
• szervezet: Carl Rogers Személyközpontú Óvoda és Iskola
• vezeti: Lipták Erika és  Erbits Éva - tanárok
  

Két különböző életformát élő csoport, melyeknek nincs kapcsolata egymással, ellentétesek az érdekeik. Egy valaki az egyik csoportból a szokásokat megszegve meglátogatja a másik csoportot...

• Március 31. csütörtök 9:45-10:45

• NANE Egyesület

• Klub szoba

• Korosztáály: 15-19 évesek

• Létszám: 20 fő

• Március 29. 8:30-9:30

• Könyvtár szoba

• Iránytű Ifjúsági Iroda

• Korosztály: 15-18 éves korig

• Létszám: 30 fő

Beszélgetés józanul élő szenvedélybeteggel és függő mentáldílerrel, valamint filmvetítés.

• ELTE szociális munkás szak oktatói és hallgatói

• Korosztály: 14 +

• Létszám: 25 fő

Egy új szerepjátszós társasjáték amiben bárki kipróbálhatja, mire is elég a segélyből, családi pótlékból, GYES-ből, fekete munkából szerezhető jövedelem. A játék során egy átlagos hónap napjain haladunk végig – némileg meggyorsítva az időt, kockadobások segítségével –, a játékosoknak a tartósan munka nélkül lévők jövedelmi viszonyai között kell túlélnie a hónapot (a bevételek és kiadások összegei hozzávetőleg megfelelnek a mai magyar valóságnak).

A szociopoli 2010 nyarán Bass Lászlóban (az MTA Gyermekszegénység Elleni Programjának kutatója) az AmaroDrom és a Roma Parlament munkatársaival beszélgetve merült fel az az ötlet, hogy ki kellene dolgozni egy olyan játékot, amelyben az emberek – elsősorban a fiatalok – virtuálisan átélhetik a szegénység adta anyagi korlátokat. Megtapasztalhatják azt a feszültséget, hogy az életben maradáshoz szükséges kiadásokra sokszor már a hónap közepén sincs pénze az embernek, hogy a forrásokhoz jutás lehetőségei sokak számára mennyire szűkösek. Néhány hét alatt összeállt a játék jelenlegi változata, amit nyári kulturális fesztiválokon kipróbáltunk . A próbajátékok igazolták előzetes elvárásainkat, a részt vevők élvezetesnek találták a játékot, de közben – ha csak fél órára is – átélték a pénztelenség feszültségét, azt, hogy a segély–fekete munka–közmunka kínálta esélyek között mennyire kiszolgáltatottá válhat az ember, hogy az eladósodás, az uzsorakamatra kölcsönkért pénz, a kifizetetlen közüzemi számlák milyen gyorsan teszik földönfutóvá a szegénységben élő embereket, családokat. A játékot szeretnék továbbfejleszteni, a következő hónapokban az ország több településén tartanak bemutatókat pedagógusok, szociális szakemberek számára. Meggyőződésük, hogy az egyre növekvő szegényellenesség csökkentéséért ezzel az eszközzel is tehetünk valamit.