Az MTA-TKK Gyerekszegénység elleni Programiroda gyermekes családok érdekeit kiemelő véleménye a kormányzat válságkezelő javaslatainak gyermekes családokat érintő elemeiről Nyomtatás E-mail
Írta / Forrás: MTA GYEP Iroda   
2009. április 01. szerda

1.    A családi ellátások eddig tervezett – megtakarítást alig jelentő, bonyolult, társadalmilag káros lépései helyett egy viszonylag kevéssé fájdalmas és költséghatékony megoldást javaslunk: az 1 gyermekesek legkevésbé veszélyeztetett csoportjánál (2 szülős, 5 éven felüli gyerek) a családi pótlék ideiglenes felfüggesztését.  Néhány indokot alább ismertetünk.

(a folytatás a címre kattintva érhető el)


2.    A válságkezelés számos, a gyermekes családokat érintő lépését összeférhetetlennek tartjuk a Nemzeti Stratégiával.  A családi pótlék, illetve a gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások eddig javasolt módosításai megtakarítást alig jelentenek, költségesek, társadalmi hatásuk kiszámíthatatlan vagy kifejezetten káros; nem illeszkednek valamilyen konzisztens koncepcióhoz, és többnyire a nemzetközi gyakorlathoz sem.

Például:

§      A családi pótlék 50%-ának természetbeni támogatásként történő folyósítása költségvetési megtakarítással nem jár, óriási többletbürokráciát jelent, és a hatályos gyermekvédelmi törvény betartása esetén ennél többet lehetne a családoknál elérni. Alapjában kezdi ki a családi pótlék univerzalitását.

§       A 15-18 évesek családi pótlékának oktatási támogatássá alakítása 18 évig tartó tankötelezettség mellett értelmetlen, nem old meg semmit a lemorzsolódás súlyos és kezeletlen problémájából.

§      A GYED javasolt átalakítása nem közelít a gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások olyan – szükséges – reformjához, amely javítaná a méltányosságot, és jobban összeegyeztetné a gyermekvállalást a két szülő munkavállalásával.

 

3.    Az eddigi válságkezelő  tervek nem reagálnak a válság egyik legsúlyosabb következményére, a lakásvesztésre. (2009. márciusában csak Budapest IX. kerületében 300 családot fenyeget kilakoltatás.) Azonnali megoldás kell legalább gyermekes családok kilakoltatásának megakadályozására, és többet kell tenni a megelőzésért. Érvényt kell szerezni annak, hogy a kilakoltatás ne történhessen meg annak vizsgálata nélkül, hogy a család valóban megkapta-e azokat a pénzbeni és természetbeni szociális támogatásokat, amelyekre jogosult volt.  Tovább kell fejleszteni az adósságkezelés szabályozását. Jelentős szociális kedvezményhez jutáshoz kötelezően kapcsolódjon szociális, építési stb. szakértők mérlegelési kötelezettsége. 

 

A családi pótlék javasolt átalakításának indoklása

A javasolt megoldás:

A válság idejére, azaz két-három évre az egy gyermek után családi pótlékot kapók család pótlékának felfüggesztése, (0 családi pótlék), kivéve, ha

  - a gyermek  5 év alatti;

  - a szülő egyedül neveli gyermekét;

  - a gyermek fogyatékos.

A javaslatot alátámasztó adatok:

  • Az egy gyermekesek helyzete az átlagnál jobb, arányuk az alsó decilisekben fele a többgyermekesekének – 11 vs. 22 % az alsó decilisben, 22 vs. 43 % az alsó ötödben. A felső öt  decilisben az 1 gyerekes családban élő gyerekek aránya 45%, a 3 és több gyerekeseké 11%.
  • A kisgyermekesek az átlagnál szegényebbek, a kisgyermekek aránya az alsó decilisekben az átlagosnál magasabb.
  • A gyermeküket egyedül nevelők a teljes családoknál szegényebbek.
  • Az érintett családoknál az abszolút és relatív veszteség kisebb, mint a többi megoldás esetén, és interjúk szerint a szegényeknél sem drámai a hatás.

A javaslat ellen szóló érvek:

  • Családosok fogyasztásra költhető pénzét csökkenti (ha családonként nem is sokkal).
  • Érinthet szegényebb családokat is.

A javaslat mellett szóló elvi érvek:

  • Nem jelent szakítást az univerzalizmus elvével (a 0 családi pótlék a 0-kulcsos adó módjára fogható fel). Épp ezért bármikor visszaállítható a teljes rendszer.
  • Ennek ellenére viszonylag „jól céloz”.
  • A családi pótlék adóalapba-vonásával ellentétben érzékeny a szegénység két legfontosabb ismérvére, a gyerek életkorára és a gyerekszámra.
  • Semmilyen új igazolást, bürokratikus eljárást nem igényel.
  • Nem erősíti az előítéleteket, politikailag elfogadtatható.
  • Van magyar és nemzetközi precedens (Franciaországban nincs egy gyermek után családi pótlék.)
  • Közelítő becslések szerint a megtakarítás 30 milliárd vagy e fölött van.

Budapest, 2009, március 28.

Ferge Zsuzsa, a GYEP szakmai vezetője

Darvas Ágnes, a GYEP vezető kutatója

 

 

Legolvasottabb cikkek