Nagy különbségek vannak Magyarországon a kisebbségek között helyzetük, létszámuk és nyelvi önállóságuk alapján. A legnagyobb hazai kisebbség, a roma közösség problémája speciális kezelést  igényel, ezzel törvényhozási szinten is számot kell vetni - mondta Sólyom klászló a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), a kisebbségi törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.

Sólyom László közölte: a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az önkormányzati rendszer, amely a többi nemzetiség esetében többé-kevésbé működik, a roma közösség esetében nem látszik beválni.

Emlékeztetett arra, hogy az 1993-as kisebbségi  törvényt egész Európa üdvözölte. A példamutatás alapja a kisebbségi önkormányzati struktúra és az, hogy a nemzetiségeknek kollektív  jogai vannak Magyarországon - jegyezte meg.

A kisebbségi ombudsmani hivatal és az MTA - a konferencia két  szervezője - együttműködési megállapodást kötött arról, hogy közösen  támogatnak minden olyan törekvést, amely a Magyarországon élő  kisebbségek jogainak védelmét, anyanyelvük és kultúrájuk  terjesztését szolgálja. A dokumentumot Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi  jogok országgyűlési biztosa és Pálinkás József, az MTA elnöke írta  alá.

Pálinkás József azt hangsúlyozta: a nemzetiségi, etnikai  sokszínűség érték. Ezt a sokszínűséget segíteni kell, hogy értékként  megjelenhessen.

Kállai Ernő bejelentette, hogy az áprilisban, 83 éves korában elhunyt Széchenyi-díjas szociológus, a magyarországi cigányság helyzetének elismert kutatója, Kemény István tiszteletére megalapította a róla elnevezett díjat. Az elismerést - mint elmondta - minden év áprilisában adjákmajd át olyan 35 év alatti fiatal kutatóknak, akik kimagasló eredményeket  értek el a magyarországi kisebbségkutatásban. A kisebbségi ombudsman az első emlékplakettet Kemény István özvegyének adta át.