Horváth Aladár rasszizmusról, merényletekről, káoszról, a romák kilakoltatásáról Nyomtatás E-mail
Írta / Forrás: Népszava Online   
2008. december 02. kedd
Az olaszliszkai lincselés óta folyamatos az uszítás a hazai cigányokkal szemben - állítja Horváth Aladár. A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint a mértékadó média interpretációja, cigányképe összemosódott a bulvárral, időnként a szélsőjobboldali média romaképével. A válság következménye a bűnöző csoportok közötti pozícióharc, és a viszonyok, eszközök eldurvulása lehet. - Roma ügyben két szélsőséges nézet van. Az egyik szerint sajnálatra méltók, mert kirekesztik őket, ráadásul különböző támadások áldozatai, míg a másik szerint nem hajlandók dolgozni, integrálódni.

- Baloldali értelmiségi körökben is dívik olyan nézet, hogy "egyfelől vannak a cigányok, akik igen sok borsot törnek a nemcigányok orra alá", "másfelől vannak a rasszista támadások, melyek válaszok erre, és valahol középen van az igazság". Szerintem nem középen van az igazság, mert annak mindig a jogsértettek oldalán kell lennie. Akkor is, ha nem cigány a sértett, és akkor is, ha cigány. Kérdése másik felére: a roma, mint minden nép, szeret dolgozni, alkotni, büszkén családot nevelni. Ezt bebizonyíthattuk a teljes foglalkoztatottság idején, és a mai napig bizonyítják azok, akik dolgozhatnak. De aki húsz éve munkanélküli, tartozzon bármely néphez, olyan mértékben leépül, hogy lehetetlen visszaintegrálni, ezért cinikusnak és közösségsértőnek tartok minden olyan ítéletet, amely a cigányokat munkakerülőnek bélyegzi.

- Ha jól tudom, a börtönben lévő elítéltek többsége roma. Miben látja ennek az okát?

- Ha egy etnikai közösség harmada Európában afrikai körülmények között él, diszkrimináltan és kirekesztve, ha az állam közönyös a romák állampolgári, szociális és kisebbségi jogainak érvényesítése ügyében, sőt: intézményeiben, önkormányzataiban erős a cigányellenesség, akkor ne csodálkozzunk ezen. Ötszörös-hatszoros a cigányok túlreprezentáltsága a legszegényebb népességen belül. Ötször-hatszor kevesebb esélye van egy cigánynak munkát vállalni, mint ugyanolyan korú, felkészültségű, tapasztalatú társának, és ugyanilyen arányban vannak többen a cigánygyerekek az állami gondozásban is. Ebből következik, hogy ilyen arányú túlreprezentáltságunk a börtönben lévők között is. Bár az is igaz, hogy a rendőrség a cigányokkal szemben éppen azért ér el jobb eredményeket, mert zárt közösségekben élnek, és a rassz jegyek alapján megkülönböztethetők. Azokban a bűnözéstípusokban viszont, amelyeket magasabb státuszúak követnek el - adócsalás, korrupció - és amelyek nagyobb kárt okoznak a nemzetgazdaságnak, biztos vagyok benne, hogy a cigányok kevésbé érintettek.

- Miért nem termelődik ki olyan roma vezető réteg, amelyik hathatósan képes képviselni a cigányság érdekeit?

- Mert olyan "gádzsó vezető réteg" sem termelődik ki, amelyik hathatósan képviseli az ország érdekeit.

- Ön hová sorolja magát?

- Cigány eredetű tehetséges magyar politikusnak tartom magam. A politikus szakmán belül a polgárjogi stratégiát képviselem, egyelőre, duplán kisebbségben.

- Miért nem mozdul előre a roma ügy?

- Mert sem a kormányok, sem a társadalom nem fogta fel, hogy ez "magyar ügy", ezért a hatalmat gyakorlók nem tettek egy komoly lépést sem a leszakadók és a cigányok érdekében.

- Miért nem kényszerítették erre a kormányzatokat?

- A polgárjogi mozgalom nem rendelkezik erős befolyással, százezres tömegbázissal a félfeudális magyar kapitalizmusban. Sok mindent megakadályoztunk, például több száz ember kilakoltatását. De az a polgárjogi politika, amit mi képviselünk, nem vált elfogadottá. A politikai elit úgy fogta föl, hogy ez túlságosan konfrontatív, sőt radikális. Pedig a helyzet az.

- Lehetséges valamilyen megoldás?

- Megoldást a nácik tudnak, a demokraták igyekeznek szakszerűen kezelni a társadalmi problémákat, tudva, hogy folyamatosan újabb gondokkal kell szembenézni, és hiteles válaszokat kell keresni rájuk. Ma azért van külön cigány politika, mert a kormányok nem tudták és nem akarták integrálni a leszakadó rétegeket, lemondtak arról, hogy több százezer cigány ember lecsúszását, társadalmi kizuhanását megakadályozzák.

- Pénzügyi és gazdasági válságtól hangos a világsajtó. Miképp érintheti ez a romákat? A romák elleni támadásoknak és gyilkos merényleteknek van-e közük a válsághoz, és mit érhet el a rendőrség, amely a napokban külön csoportot is alakított az ilyen bűncselekmények üldözésére?

- A szerencsétlen sorsú cigány családok válsága legalább húsz éve tart, és egyre elviselhetetlenebb. A romák egy része szembekerül a törvénnyel, a társadalmi morállal, ami tovább erősíti a társadalmi ellenszenvet, a faji előítéleteket, és a kirekesztettséget. Ráadásul, mintegy tíz éve polgárháborús pszichózis van az országban, jobb-és baloldali magyar ellensége egymásnak. De a cigányellenes közönyt tekintve alapvetően "nagykoalíció" van. Erre utazott rá a Jobbik. Az olaszliszkai lincselés óta folyamatos az uszítás a hazai cigányokkal szemben, a mértékadó média interpretációja, cigányképe összemosódott a bulvárral, időnként a szélsőjobboldali média romaképével. A magyar politikai és jogállami intézményrendszer, amire oly büszkék voltunk, a gárda kapcsán megbukott. Megjelent a félkatonai újnyilas párthadsereg, a fegyver is, és csak idő kérdése volt, mikor dördül el. A válság következménye lehet a bűnöző csoportok közötti pozícióharc, és a viszonyok, eszközök eldurvulása. Ezért másodlagos kérdésnek tekintem, hogy a cigány családok elleni terrorcselekmények ügyében mi volt az indíték. Hogy azért kellett meghaljanak, mert cigányok, vagy azért, mert tartoztak, vagy valakik így üzentek másoknak. A lényeg ugyanaz: a Magyar Köztársaság súlyos válságban van. S ez minden demokratát felelős összefogásra szólít! Ha a jogállami intézmények nem funkcionálnak megfelelően, a káosz, a zűrzavar veheti át a társadalmi nyugalom helyét. Helyre kell állítanunk ezek működését. A romáknak elementáris érdekük fűződik a béke megőrzéséhez, ezért továbbra is arra kérem "bajtársaimat", őrizzük meg higgadt, elemző képességünket, és ne veszítsük el türelmünket. A roma és nem roma demokraták pedig érjék el, hogy a parlament a válság szociális hatásait enyhítő, a társadalmi kohéziót erősítő döntéseket hozzon. Helyre kell állítani a jogállami intézményrendszert az alkotmányos értékek szerint; a rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságoknak hihetetlen felelőssége van abban, hogy sikerül-e helyreállítani az igazságszolgáltatás iránti bizalmat, és ezzel megőrizni a társadalmi nyugalmat. Mert a folyamatok elképesztő mértékben hasonlítanak a jugoszláviai testvérháborús előzményekhez. Az ötven fős nyomozócsoportnak sikeres munkát kívánok, mindannyunknak pedig azt, hogy csak rövid ideig legyen szükség a rasszista bűncselekményeket feltátó különítményre. Bóta Gábor
 

A kategória további cikkei:

Legolvasottabb cikkek