A játék ötletgazdái Fodor Kata szociális munkás és Bass László szociológus alapvetően pedagógiai eszköznek tekintik a Szocio-polyt. Az este során bemutatott társasjáték a nulladik verzió. Már zajlik az ötletelés a továbbfejlesztésen és egy mindenki számára hozzáférhető verzió kidolgozásán is. A játék kitalálóinak az célja, hogy minél szélesebb körben megismertessék és átélhetővé tegyék a társadalom szegény rétegeinek mindennapjait. Terveik között szerepel a játék népszerűsítése ifjúsági klubokban, középiskolákban, sőt az országgyűlési képviselőkkel és a kormánytagokkal is szívesen játszanának.

A játékszabályok

A jelenlegi formában négy játékossal ideális a Szocio-poly. A játékosok mind tartós munkanélküliek valahol az ország szegény régiójában. Egyedülállóak a jelenlegi verzióban nem lehetnek. Dönthetnek azonban arról, hogy egy vagy két gyerekkel vagy gyermektelen helyzetbe képzelik bele magukat. A következő döntés, hogy vállalják-e a regisztrált munkanélküliséget és bíznak abban, hogy a legális közmunkát ígérő mezőkre lépve plusz pénzhez jutnak vagy a bizonytalan feketemunkával próbálnak szerencsét.

A Szocio-poly egyszerre mutatja be a túlélésért folytatott mindennapi küzdelmet és a hazai segélyezési rendszert. A játék egyszerűsége érdekében a segélyek valós adatai helyett kerekített számokkal zajlik a játék. Hogy ez a számok nyelvén mit jelent arra álljon itt a két szélsőséges példa. Két gyerekekkel, regisztrált munkanélküliként, gyes-sel, családi pótlékkal együtt közel kilencvenezer forinttal kezdheti meg az ember a hónapot, még a feketemunkás zsebében mindösszesen csak nyolcezer forint van.

A Szocio-poly résztvevői maguk dönthetnek arról, hogy kifizetik-e számlájukat, hetenként vagy egész hónapra vásárolnak be. A játéknak van egy igazán különleges szereplője az uzsorás. Egyszemélyben a helyi kisbolt tulajdonosa, akinél lehet hitelre vásárolni és kölcsönt is kérni. Döbbenetes volt, hogy a játékosok arcára pillanatokon belül kiült a bizonytalanság, a túlélésért folytatott harc.

A hónap és egyben ennek a játéknak a vége mindenki számára meglepő, irreális véggel zárult jegyezte meg Bass László ötletgazda. A játékosok fele túlélte a hónapot, sőt még maradt is pénzük. Ez nagyon ritka helyzetekben fordul elő a való életben. Ketten pedig sokkoló mezőn – molotov koktél dobtak a házadra, leégett, minden vagyonod elveszett – fejezték be a játékot. Ezzel kapcsolatban, a résztvevőkben vegyes érzések kavarogtak. Egyetértettek abban, hogy szükséges valami veszteség a játékba, de talán ennél életszerűbb helyzetekkel – például ház leégés, vezetékek elhasználódása, viharkárok – is elérhető ugyanaz a hatás.

Hogyan tovább???

Az est hátralévő részében kérdésekkel és ötletekkel bombázták az alkotókat. A legérdekesebb hozzászólás az volt, hogy mi lenne akkor, ha a játékosok nem egyszemélyben, hanem csapatban élnék túl az egy hónapot. Hiszen így még inkább valóságossá válik a játék, nagyobb szerep jut az emberi játszmáknak és a morálnak is.